A Nézőpont Intézet és Hanns Seidel Alapítvány támogatásával 2022 kora őszén ismét elkészítette az immár hagyománnyá vált gazdaságfehérítés-tanulmányát, amelynek tényadait továbbra is közvélemény-kutatási adatok hitelesítik. Az idei felmérés hozzáadott értéke, hogy a közép-európai kutatást kiterjesztették a Baltikum térségére is, így a vizsgált országok közé már tizenkét EU-tagállam sorolható. Az eredményekből többek között az is kiderül, hogy a magyar lakossági morál Közép-Európa élmezőnyébe tartozik.

Az elmúlt évtizedek korrupciókutatásai inkább funkcionálnak nemzetközi nyomásgyakorló eszközként, mint a korrupció mértékéről hitelesen tájékoztató mérceként. A nagymértékű korrupció hosszú távon negatívan hat a gazdasági növekedésre és az állam adóbeszedési hatékonyságára, megrendíti a közbizalmat és rombolja a társadalmi normákat. Miközben például a Transparency International szubjektív véleményeken alapuló jelentései évről évre romló tendenciát jeleznek a magyar korrupciós helyzetet illetően, az objektív mutatókban éppen egy ellenkező irányú, pozitív trend észlelhető.

A tanulmány a lakosság körében mérhető véleményváltozásra volt kíváncsi, ezért nem tetszőlegesen kiválasztott szakértőket, s üzleti szereplőket kérdezett véleményükről, hanem a politikai képviselet sorsáról döntő felnőttkorú magyar és közép-európai lakosságot. A felmérésből kiderül, hogy tovább csökkent (a 2021-es 35 százalékról 26 százalékra) az észlelt „zsebbe fizetés” aránya Magyarországon. Ezzel szemben 65 százalékra nőtt azoké (59 százalékról), akik nem ismernek „feketén” fizetett személyt.

A vállalkozásokról alkotott lakossági vélemények szerint a tizenkét ország közül Magyarországon lehet az egyik legtisztességesebben vállalkozni. A közép-európai államok körében Magyarországon gondolják a legnagyobb arányban (70 százalék) úgy, hogy igazságosak a hatóságok, azaz a szabályok betartását nem követi támadás a hivatalos szervek felől. Azzal az állítással, miszerint „befolyásos emberek támogatása nélkül nem lehet sikeresen vállalkozni”, az osztrákok értenek a legkevésbé egyet (45 százalék) és osztják ezt a véleményt a legkisebb arányban (26 százalék). Őket követik a sorban szorosan a lengyelek (39 százalék), a csehek (39 százalék), valamint a magyarok (38 százalék) egyetértési aránya. Egy másik kijelentéssel, miszerint „aki vinni akarja valamire, kénytelen áthágni egyes szabályokat”, a legnagyobb arányban Ausztriában (57 százalék), Csehországban (51 százalék) Magyarországon (49 százalék) és Lengyelországban (46 százalék) nem értettek egyet.

Az elemzés azt is vizsgálta az említett országokban, hogy a lakosság szerint a kormányzat mit tesz a korrupció visszaszorítása érdekében. Az állam korrupció elleni harcát illetően az észtek a legpozitívabbak, őket szorosan követi Ausztria, Lettország, Magyarország és Románia, míg a bolgárok és a horvátok számítanak sereghajtónak.

A „Hófehér gazdaság felé: A szürkegazdaság és a korrupcióellenes küzdelem érzékelése Közép-Európában” című tanulmányt október 11-én mutatták be egy konferencia keretein belül. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Markus Ehm, a Hanns-Seidel-Alapítvány „Közép-Európa” regionális projektjének vezetője.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a kutatás adatainak prezentálásakor kiemelte, hogy a korrupcióellenes intézkedések a felmérés eredményeiben is visszatükröződnek a lakosság értékelése alapján.

Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország célja a korrupcióellenes vállalásaival az Unión belül példát mutató tagállammá válni.

Dr. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke előadásában aláhúzta, hogy a magyar áfarés kedvezőbb az uniós átlagnál, valamint adóbeszedési szempontból a deregulációban, vagyis a túlszabályozottság feloldásában rejtett költségvetési tartalékok lapulnak.

A teljes elemzés ide kattintva érhető el.