HÓFEHÉR GAZDASÁG FELÉ: A szürkegazdaság és a korrupcióellenes küzdelem érzékelése Közép-Európában

A Nézőpont Intézet és Hanns Seidel Alapítvány támogatásával 2022 kora őszén ismét elkészítette az immár hagyománnyá vált gazdaságfehérítés-tanulmányát, amelynek tényadait továbbra is közvélemény-kutatási adatok hitelesítik. Az idei felmérés hozzáadott értéke, hogy a közép-európai kutatást kiterjesztették a Baltikum térségére is, így a vizsgált országok közé már tizenkét EU-tagállam sorolható. Az eredményekből többek között az is kiderül, hogy a magyar lakossági morál Közép-Európa élmezőnyébe tartozik.

Az elmúlt évtizedek korrupciókutatásai inkább funkcionálnak nemzetközi nyomásgyakorló eszközként, mint a korrupció mértékéről hitelesen tájékoztató mérceként. A nagymértékű korrupció hosszú távon negatívan hat a gazdasági növekedésre és az állam adóbeszedési hatékonyságára, megrendíti a közbizalmat és rombolja a társadalmi normákat. Miközben például a Transparency International szubjektív véleményeken alapuló jelentései évről évre romló tendenciát jeleznek a magyar korrupciós helyzetet illetően, az objektív mutatókban éppen egy ellenkező irányú, pozitív trend észlelhető.

A tanulmány a lakosság körében mérhető véleményváltozásra volt kíváncsi, ezért nem tetszőlegesen kiválasztott szakértőket, s üzleti szereplőket kérdezett véleményükről, hanem a politikai képviselet sorsáról döntő felnőttkorú magyar és közép-európai lakosságot. A felmérésből kiderül, hogy tovább csökkent (a 2021-es 35 százalékról 26 százalékra) az észlelt „zsebbe fizetés” aránya Magyarországon. Ezzel szemben 65 százalékra nőtt azoké (59 százalékról), akik nem ismernek „feketén” fizetett személyt.

A vállalkozásokról alkotott lakossági vélemények szerint a tizenkét ország közül Magyarországon lehet az egyik legtisztességesebben vállalkozni. A közép-európai államok körében Magyarországon gondolják a legnagyobb arányban (70 százalék) úgy, hogy igazságosak a hatóságok, azaz a szabályok betartását nem követi támadás a hivatalos szervek felől. Azzal az állítással, miszerint „befolyásos emberek támogatása nélkül nem lehet sikeresen vállalkozni”, az osztrákok értenek a legkevésbé egyet (45 százalék) és osztják ezt a véleményt a legkisebb arányban (26 százalék). Őket követik a sorban szorosan a lengyelek (39 százalék), a csehek (39 százalék), valamint a magyarok (38 százalék) egyetértési aránya. Egy másik kijelentéssel, miszerint „aki vinni akarja valamire, kénytelen áthágni egyes szabályokat”, a legnagyobb arányban Ausztriában (57 százalék), Csehországban (51 százalék) Magyarországon (49 százalék) és Lengyelországban (46 százalék) nem értettek egyet.

Az elemzés azt is vizsgálta az említett országokban, hogy a lakosság szerint a kormányzat mit tesz a korrupció visszaszorítása érdekében. Az állam korrupció elleni harcát illetően az észtek a legpozitívabbak, őket szorosan követi Ausztria, Lettország, Magyarország és Románia, míg a bolgárok és a horvátok számítanak sereghajtónak.

A „Hófehér gazdaság felé: A szürkegazdaság és a korrupcióellenes küzdelem érzékelése Közép-Európában” című tanulmányt október 11-én mutatták be egy konferencia keretein belül. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Markus Ehm, a Hanns-Seidel-Alapítvány „Közép-Európa” regionális projektjének vezetője.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a kutatás adatainak prezentálásakor kiemelte, hogy a korrupcióellenes intézkedések a felmérés eredményeiben is visszatükröződnek a lakosság értékelése alapján.

Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország célja a korrupcióellenes vállalásaival az Unión belül példát mutató tagállammá válni.

Dr. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke előadásában aláhúzta, hogy a magyar áfarés kedvezőbb az uniós átlagnál, valamint adóbeszedési szempontból a deregulációban, vagyis a túlszabályozottság feloldásában rejtett költségvetési tartalékok lapulnak.

A teljes elemzés ide kattintva érhető el.

hofeher gazdasag fele
HÓFEHÉR GAZDASÁG FELÉ: A szürkegazdaság és a korrupcióellenes küzdelem érzékelése Közép-Európában
hofeher gazdasag fele2
HÓFEHÉR GAZDASÁG FELÉ: A szürkegazdaság és a korrupcióellenes küzdelem érzékelése Közép-Európában
hofeher gazdasag fele3
HÓFEHÉR GAZDASÁG FELÉ: A szürkegazdaság és a korrupcióellenes küzdelem érzékelése Közép-Európában
hofeher gazdasag fele4
HÓFEHÉR GAZDASÁG FELÉ: A szürkegazdaság és a korrupcióellenes küzdelem érzékelése Közép-Európában

Közvélemény-kutatások

2024.11.24.
A hangfelvétel-ügy második hetében készült Nézőpont-felmérés szerint a magyarok többsége (55 százaléka) nem találja szimpatikusnak Magyar Pétert, relatív többségük szerint pedig vissza is kellene...
2024.11.18.
Magyar Péter hangfelvétel-botrányának hetében készült novemberi Nézőpont-kutatás csak hibahatáron belüli változást mutat a pártversenyben. A legvalószínűbb listás eredmény alapján a jelenlegi...
2024.10.24.
Változatlan a pártverseny állása szeptember vége óta: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP (46 százalék) a Tisza Párt (35 százalék), a Mi Hazánk (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék)...
2024.10.22.
Magyar Péter azt állítja, hogy soha olyan magas nem volt a magyar államadósság, mint 2024-ben. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2010-ben az államadósság átlépte GDP-arányosan a 80 százalékot,...
2024.09.25.
A magyarországi árvízi védekezés során készült közvélemény-kutatás alapján a Fidesz-KNDP (47 százalék), a DK-MSZP-P (8 százalék) és a Mi Hazánk (6 százalék) is erősödött, míg Magyar Péter pártja...
2024.09.19.
A Fidesz-KDNP támogatottsága (45 százalék) változatlan a júniusi EP-választás óta, mely kényelmes többséget jelentene egy most vasárnap tartott országgyűlési választáson. A Tisza Párt 5...
2024.09.02.
A tanévkezdéskor érdemes tudni: a várakozásokkal szemben a magyarok a kormány számos közoktatási intézkedésével egyetértenek. Az iskolai mobiltelefon-korlátozásával 84 százalékuk, a jövő évi...
2024.08.26.
A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek...
2024.07.26.
A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja...
2024.07.23.
A Fidesz-KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék)....
2024.07.17.
A magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja, hogy újra megválasszák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Magyar szemmel a legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy Magyar Péter és...
2024.07.08.
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a magyarok nem támogatják az Európai Néppárt és elnöke, Manfred Weber álláspontját számos fontos kérdésben, a háborútól a migrációig. Ez a...