A magyarok több mint fele (54 százalék) korruptnak tartja az Európai Unió vezetését, de még a kormánykritikus szavazók harmada (31 százalék) is meg van erről győződve. Miközben az Európai Parlament a korrupcióra hivatkozva tartana vissza uniós forrásokat, éppen története legnagyobb korrupciós botránya ássa alá Brüsszel hitelességét.
Az egyre nagyobbra dagadó brüsszeli korrupciós botrány határozta meg az utóbbi bő egy hónap európai politikai napirendjét. Bűnszervezetben és pénzmosásban való részvétellel, valamint az EU politikájának kiárusításával vádolják az európai baloldal több európai parlamenti képviselőjét és tisztségviselőjét. A rendőrségi nyomozás az eddigi brüsszeli kettős mércére is rávilágított, hiszen a korrupciós vádakat éppen az Európai Parlament használta rendszeresen politikai nyomásgyakorlásra – többek között a most korrupcióval vádolt baloldali politikusok. Ebben a helyzetben vizsgálta a Nézőpont Intézet, hogy mit gondolnak a magyar szavazók az Európai Unió vezetéséről.
A magyarok több mint fele (54 százalék) korruptnak tartja az Európai Unió vezetését, s mindössze fele annyian (28 százalék) vannak meggyőződve ennek ellenkezőjéről. A kormánypártiak jóval nagyobb arányban (70 százalék) vélekednek negatívan a brüsszeli politikáról ebben a kérdésben, s mindössze 14 százalék gondolja, hogy az uniós vezetés mindent egybevetve nem korrupt. A kormánykritikusok fele továbbra sem hiszi korruptnak a brüsszeli vezetést (52 százalék), míg az ellenzéki szavazók másik fele nincs megbizonyosodva annak ártatlanságáról, mintegy harmaduk (31 százalék) pedig szintén igazoltnak látja a korrupció vádját.
Módszertan
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása január 9-11. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók