A Fidesz támogatottsága (47 százalék) nem változott februárhoz képest, a baloldali szavazókat viszont megosztotta Magyar Péter színrelépése. A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján Magyar Péter leendő pártja (13 százalék) holtversenyben van a DK-MSZP-P hárompárti koalícióval (13 százalék) és a Kétfarkú Kutya Párttal (11 százalék). Az átalakulás legnagyobb vesztese a Momentum, amely a bejutási küszöböt sem éri el (4 százalék).
Magyar Péter három hete jelentette be, hogy pártot fog alapítani, s azzal indulni szeretne a bő két hónap múlva esedékes európai parlamenti választáson. A Nézőpont Intézet e heti felmérésében azt vizsgálta, hogy az új szereplőnek mi a hatása a magyar politikai versenyre. A helyzetkép egyértelmű. Miközben Magyar Péter magát centrumpártként próbálja pozicionálni, a kormánypártok szavazóit nem tudta megnyerni, támogatói a baloldali pártok meglévő szavazói közül kerültek ki.
A Fidesz-KDNP egy „most vasárnapi” EP-választáson ugyanúgy 47 százalékot szerezne, mint a kegyelmi ügyet követően, február végén készített utolsó felmérés szerint. Ugyan az elmúlt két hónap nem volt a kormánypártok szempontjából kedvező, a közeljövőben egyre intenzívebbé váló választási kampány még további jobboldali szimpatizánsokat is mozgósíthat.
Továbbra is biztosnak tűnik, hogy a kormánypártok és a baloldali ellenzék mellett a jobboldali ellenzék is szerezhet brüsszeli mandátumot. A Mi Hazánk e héten 6 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött (februárban még 8 százalékot).
Magyar Péter pártjára a magyarok 13 százaléka szavazna az EP-választáson, ami néhány hét alatt számottevő átrendeződést jelent. Az új párt azonban sem bizonytalan vagy inaktív szavazókat nem tudott megszólítani, sem a Fideszből nem tudott támogatókat szerezni nagy számban. Szavazói a baloldali pártok eddigi támogatói közül kerültek ki, így felbukkanása mindegyik baloldali pártnak okozott kisebb-nagyobb veszteséget.
A technikailag még nem létező Magyar-párt a baloldal harmadik középpártja lehet. A DK, az MSZP és a Párbeszéd közös listájának népszerűsége ugyanis szintén 13 százalékos (az EP-választáson a közös listáknak is csak 5 százalékos küszöböt kell elérniük), míg a Kutya Párt listájának támogatottsága 11 százalékos. Mindez azt is jelenti, hogy a Gyurcsány-koalíciót nem erősítette a két mikropárt csatlakozása, hiszen nélkülük is elérte februárban ugyanezt a támogatottságot (a három szervezet februári adatait utólag adtuk össze, az összehasonlíthatóság érdekében). A Kutya Párt viszont egy bő hónap alatt három százalékpontot erősödött.
Az elmúlt másfél hónap legnagyobb vesztesének a Momentum tűnik (4 százalék, februárban 7 százalék), azaz a 2019-es kettő helyett ma egyetlen mandátumot sem tudnának Brüsszelben szerezni. Így a budapesti olimpia ellen szerveződött párt akár a párizsi olimpia előtt elveszítheti jelentőségét a baloldalon és a többi, „futottak még” párttal kerülhet egy súlycsoportba.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai 2024. február 26-28., illetve április 2-4. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készültek. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. A pártpreferencia-adatok kerekítve lettek egész számra, ezért előfordulhat, hogy összeadott értékük nem pontosan 100. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket egy európai parlamenti választáson biztosra ígérő válaszadók.