Szlovákiában és Romániában a legelégedetlenebbek a kormányukkal a régióban

Szlovákiában (73 százalék) és Romániában (83 százalék) a legelégedetlenebb a lakosság a saját kormánya munkájával, míg Szerbiában és Magyarországon értékelik a leginkább az ország vezetésének teljesítményét – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amely Magyarországon és a környező országokban készült.

Békeidőben is, de különösen nemzetközi konfliktusokkal terhelt időszakban a belpolitikai stabilitás és a kormányba vetett bizalom olyan érték, melyet nem minden ország vallhat magáénak. Napjainkban az elhúzódó orosz–ukrán háború folyamatos kihívások elé állítja szinte a teljes világot, a közép-európai régió országainak azonban még jelentősebb nehézségekkel kell szembenézniük. Az energiaválság, háborús infláció és a fegyveres konfliktus okozta biztonsági kihívások miatt még inkább fontossá vált, hogy az aktuális a kormány stabil, tevékenysége pedig elfogadott legyen. Körbetekintve a környező országokban, változatos kép rajzolódik ki a lakosság véleménye kapcsán.

szlovakiaban es romaniaban a legelegedetlenebbek a kormanyukkal a regioban2
Szlovákiában és Romániában a legelégedetlenebbek a kormányunkkal a régióban

A Nézőpont Intézet a nyári hónapokban végzett kutatása szerint a régió országai közül a románok és a szlovákok a legelégedetlenebbek kormányuk teljesítményével. A kormányválság után és előrehozott választás előtt álló Szlovákiában kormányváltó hangulat uralkodik, hiszen 10-ből 7-en fejezték ki nemtetszésüket saját országuk vezetésének teljesítményével kapcsolatban és mindössze 22 százalékra tehető az elégedettek aránya. A szeptember 30-ai választások tétje így – a kormányváltáson túl –, hogy a felvidéki magyar párt bejut-e a szomszédos ország parlamentjébe és ezzel lehet-e a mérleg nyelve, azaz kormányzati tényező.

Romániában még lesújtóbb a helyzet. Az ott megkérdezettek mindössze 16 százaléka nyilatkozott pozitívan a kabinet működéséről, míg 83 százalék inkább elégedetlenségének adott hangot, bár kétségtelen tény, hogy a félelnöki rendszerben, ahol az elnök is aktív részét képezi a végrehajtó hatalomnak hagyományosan nem a kormány tekinthető a legstabilabb intézménynek.

Szintén negatív tendenciák figyelhetőek meg három további szomszédunknál: Horvátországban (71 százalék elégedetlen) és Szlovéniában (57 százalék), de még Ausztriában (55 százalék) is többen vannak az ország vezetőinek teljesítményével elégedetlenek, mint az ellenkező állásponton lévők.

A régió negatív tendenciáival mindössze két ország, Szerbia és Magyarország megy szembe, hiszen mindkét országban többségben vannak azok, akik kedvezően ítélik meg a kormány eredményeit. Déli szomszédunknál abszolút (54-41 százalék), míg Magyarországon relatív többségben (49-44) vannak a kabinettel elégedettek, így a térségben mindössze ez a két ország mondhatja el magáról, hogy az emberek pozitívan ítélik meg az általuk megválasztott vezetőiket.

Módszertan

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása július-augusztus hónapban, 1000 fő megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = teljes felnőtt népesség.

Közvélemény-kutatások

2024.10.24.
Változatlan a pártverseny állása szeptember vége óta: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP (46 százalék) a Tisza Párt (35 százalék), a Mi Hazánk (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék)...
2024.10.22.
Magyar Péter azt állítja, hogy soha olyan magas nem volt a magyar államadósság, mint 2024-ben. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2010-ben az államadósság átlépte GDP-arányosan a 80 százalékot,...
2024.09.25.
A magyarországi árvízi védekezés során készült közvélemény-kutatás alapján a Fidesz-KNDP (47 százalék), a DK-MSZP-P (8 százalék) és a Mi Hazánk (6 százalék) is erősödött, míg Magyar Péter pártja...
2024.09.19.
A Fidesz-KDNP támogatottsága (45 százalék) változatlan a júniusi EP-választás óta, mely kényelmes többséget jelentene egy most vasárnap tartott országgyűlési választáson. A Tisza Párt 5...
2024.09.02.
A tanévkezdéskor érdemes tudni: a várakozásokkal szemben a magyarok a kormány számos közoktatási intézkedésével egyetértenek. Az iskolai mobiltelefon-korlátozásával 84 százalékuk, a jövő évi...
2024.08.26.
A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek...
2024.07.26.
A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja...
2024.07.23.
A Fidesz-KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék)....
2024.07.17.
A magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja, hogy újra megválasszák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Magyar szemmel a legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy Magyar Péter és...
2024.07.08.
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a magyarok nem támogatják az Európai Néppárt és elnöke, Manfred Weber álláspontját számos fontos kérdésben, a háborútól a migrációig. Ez a...
2024.06.08.
Vitézy Dávidra a budapesti szavazók 52 százaléka, míg Karácsony Gergelyre a fővárosiak mindössze 45 százaléka szavazna a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján. Szentkirályi...
2024.05.14.
A magyarok háromnegyede (77 százalék) egyetért Ferenc pápa békepárti javaslatával, miszerint Ukrajnának a háború folytatása helyett tárgyalnia kellene Oroszországgal a háború végéről. A baloldali...