Nézőpont Intézet

Sólyom László államfői tevékenysége számos vitát generált a közéletben, ennek lehetséges oka, hogy elődeitől eltérő elnöki szerep kialakítására törekedett, bizonyos ügyekben változtatott a korábbi gyakorlaton. De mindezt az alkotmányos kereteken belül tette, az alkotmány elveire, szellemére hivatkoz

Úgy tűnik, az MSZP egy egyirányú zsákutcában araszol befelé, akár 1989 szeptemberéig elődje, az MSZMP. Mesterházy Attila szeretne úgy tenni, mintha pártja a 2006-os Fidesz helyzetében lenne, a különbség azonban túlságosan is egyértelmű. A tévesen meghatározott pártelnöki stratégia pedig az októberi

Orbán Viktor miniszterelnöki munkájával a megkérdezettek 64 százaléka elégedett, derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából. A kormányfő ezzel az eredménnyel továbbra is kétharmad közeli támogatottságot élvez. A kabinet tevékenységét az embereknek

Minden kormány számára fontos, hogy időről időre mérleget vonjon, felmutassa az elért eredményeket, ezúttal a parlamenti ülésszak vége adta ennek apropóját. A Fidesz kormányzását ráadásul óriási várakozás előzte meg, a miniszterelnök pedig „forradalmi változásról” beszélt a választások után, így már

Régen látott intenzitással fogott neki az új parlament a döntéshozatalnak májusi megalakulása után: fontos szimbolikus („nemzeti összetartozás”), gazdaságpolitikai („29 pont”) és személyi (köztársasági elnök és alkotmánybírák) döntések is születtek az elmúlt 70 napban. A kontraszt különösen az elmúl