SZLOVÁKIÁBAN ÉS ROMÁNIÁBAN A LEGELÉGEDETLENEBBEK A KORMÁNYUKKAL A RÉGIÓBAN

Szlovákiában (73 százalék) és Romániában (83 százalék) a legelégedetlenebb a lakosság a saját kormánya munkájával, míg Szerbiában és Magyarországon értékelik a leginkább az ország vezetésének teljesítményét – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amely Magyarországon és a környező országokban készült.

Békeidőben is, de különösen nemzetközi konfliktusokkal terhelt időszakban a belpolitikai stabilitás és a kormányba vetett bizalom olyan érték, melyet nem minden ország vallhat magáénak. Napjainkban az elhúzódó orosz–ukrán háború folyamatos kihívások elé állítja szinte a teljes világot, a közép-európai régió országainak azonban még jelentősebb nehézségekkel kell szembenézniük. Az energiaválság, háborús infláció és a fegyveres konfliktus okozta biztonsági kihívások miatt még inkább fontossá vált, hogy az aktuális a kormány stabil, tevékenysége pedig elfogadott legyen. Körbetekintve a környező országokban, változatos kép rajzolódik ki a lakosság véleménye kapcsán.

A Nézőpont Intézet a nyári hónapokban végzett kutatása szerint a régió országai közül a románok és a szlovákok a legelégedetlenebbek kormányuk teljesítményével. A kormányválság után és előrehozott választás előtt álló Szlovákiában kormányváltó hangulat uralkodik, hiszen 10-ből 7-en fejezték ki nemtetszésüket saját országuk vezetésének teljesítményével kapcsolatban és mindössze 22 százalékra tehető az elégedettek aránya. A szeptember 30-ai választások tétje így – a kormányváltáson túl –, hogy a felvidéki magyar párt bejut-e a szomszédos ország parlamentjébe és ezzel lehet-e a mérleg nyelve, azaz kormányzati tényező.

Romániában még lesújtóbb a helyzet. Az ott megkérdezettek mindössze 16 százaléka nyilatkozott pozitívan a kabinet működéséről, míg 83 százalék inkább elégedetlenségének adott hangot, bár kétségtelen tény, hogy a félelnöki rendszerben, ahol az elnök is aktív részét képezi a végrehajtó hatalomnak hagyományosan nem a kormány tekinthető a legstabilabb intézménynek.

Szintén negatív tendenciák figyelhetőek meg három további szomszédunknál: Horvátországban (71 százalék elégedetlen) és Szlovéniában (57 százalék), de még Ausztriában (55 százalék) is többen vannak az ország vezetőinek teljesítményével elégedetlenek, mint az ellenkező állásponton lévők.

 

A régió negatív tendenciáival mindössze két ország, Szerbia és Magyarország megy szembe, hiszen mindkét országban többségben vannak azok, akik kedvezően ítélik meg a kormány eredményeit. Déli szomszédunknál abszolút (54-41 százalék), míg Magyarországon relatív többségben (49-44) vannak a kabinettel elégedettek, így a térségben mindössze ez a két ország mondhatja el magáról, hogy az emberek pozitívan ítélik meg az általuk megválasztott vezetőiket.

 

Módszertan

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása július-augusztus hónapban, 1000 fő megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = teljes felnőtt népesség.