A Jobbiknak 2014-ben több mint egymillió szimpatizánsa volt országszerte, addig mára népszerűsége, szavazótábora is megfeleződött és a távozókat sem sikerült pótolnia 2015 óta – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített elemzéséből.
A Jobbik hétvégi kongresszusa új vezetést választ, de kétséges, hogy személyi változtatásokkal meg lehet állítani a párt szimpatizánsi körének folyamatos szűkülését. 2014-ben még a magát nemzeti radikális pártként meghatározó Jobbik volt a legnagyobb ellenzéki párt, az országgyűlési választáson több mint 1 millióan szavaztak a listájukra (20,7 százalék). 2018-ig nem történt érdemi előrelépés a párt támogatottságában, az akkor megkezdett balliberális fordulat miatt azonban az országgyűlési választást követően megkezdődött a párt mélyrepülése. A tavalyi EP-voksoláson mindösszesen 6,34 százalékot szereztek listán az 5 évvel korábbi 14,67 százalékos eredményükkel szemben.
A Jobbik válságát jelzi, hogy ez rövid időn belül is nagy visszaesés, hiszen 2018 áprilisában a legerősebb, 2019 májusára pedig a legkisebb, önállóan képviselőt delegáló ellenzéki erővé váltak.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási adatai alapján látható, hogy 2014 óta minden évben csökkent mind a teljes népességre, mind a legvalószínűbb választási eredményre vonatkozó támogatottsága a pártnak. A Jobbik legnépszerűbb évének 2015 nevezhető, ekkor a teljes népességen belül a választásra jogosult felnőtt lakosság 14,8 százaléka szimpatizált velük, míg az aktív szavazók 25 százalékának volt elsődleges pártpreferenciájaként a Jobbik megjelölve. A tavalyi évben ennek kevesebb, mint fele, a magyar felnőtt lakosság 7,2 százaléka támogatta átlagosan a Jobbikot, míg az aktív, választási jogosultsággal élők körében 10,4 százalékon állt a párt 2019-ben. A csökkenő tendencia szinte folyamatos volt.
|
A közvélemény-kutatási adatok az adott évre vonatkozó átlagértéket mutatják |
Teljes népesség (százalék) |
Legvalószínűbb választási eredmény (százalék) |
|
2014 |
12,8 |
21,1 |
|
2015 |
14,8 |
25 |
|
2016 |
11,6 |
23,4 |
|
2017 |
10,5 |
19,5 |
|
2018 |
9,5 |
16,3 |
|
2019 |
7,2 |
10,4 |
Ennek a jelentős népszerűségvesztésnek oka a párt identitásválsága, amely mögött az a balra tolódás áll, ami miatt a nemzeti radikális szavazók egy része kiábrándult a Jobbikból. A párt identitásválságát mutatja, hogy elveszíti a konzervatív és jobboldali beállítottságú szimpatizánsokat. A megmaradt Jobbik-tábor kevésbé konzervatív és jobboldali önbesorolása szerint, mint korábban: a 0-tól 10-ig terjedő skálán mérve a konzervatív értékrend 2015-ben még 5,7-es, 2019-ben már csak 5,2-es értéket mutatott a párttal szimpatizálók válaszai alapján. Hasonló elmozdulás volt látható a jobboldali pólustól. 2016-ban átlagosan 6,7-es értékben vallották magukat jobboldalinak a párt szimpatizánsai, 2019-ben pedig ennél is kisebb mértékben (6.0).
|
Jobbikosok ideológiai önbesorolásának változása |
||
|
Baloldali-jobboldali |
Liberális–konzervatív |
|
|
2015 |
6,8 |
5,9 |
|
2016 |
6,7 |
5,7 |
|
2017 |
6,8 |
5,6 |
|
2018 |
6,3 |
5,3 |
|
2019 |
6,0 |
5,2 |
Most ideológiai párokat fogok Önnek felolvasni. Egy 0-10-es skálán, hova helyezné el magát a baloldali-jobboldali / liberális-konzervatív / mérsékelt-radikális tengelyen, ahol 0 jelenti a baloldalit, 10 pedig a jobboldalit?
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai a 2015-2016-2017-2018-2019-es évek során készültek havonta 1000-1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kutatásonként reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.
Borítókép forrás: MTI Fotó / Mónus Márton