Budapest, 2017. május 29. – A holland és a francia választás eredménye kapcsán tartott ma nemzetközi rendezvényt a Nézőpont Intézet.
A rendezvényen Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője mutatta be azt a tanulmánykötetet, mely a két választás eredményének értelmezése mellett az elitellenes erők erősödésének hátterével, valamint a bevándorlás választási kampányokat tematizáló szerepével foglalkozik. Az elemző rámutatott: egy erős Európa csak erős nemzetállamokra építhető, ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a tagállamokban stabil kormányok működjenek. Szerinte erre azért van szükség, mert az Európai Unió története legsúlyosabb válságát éli át. Fodor Csaba úgy véli, a Brexit, a bevándorlási krízis, a terrorizmus, a déli államok gazdasági és társadalmi problémái, valamint a demográfiai helyzetkép egy-egy önmagában is súlyos válságterületet jelent.
A tanulmánykötet rávilágít, hogy ennek ellenére egy politikai válság is kibontakozóban van. A tagállami közvélemény-kutatások alapján ma közel hatvanmillióan szimpatizálnak baloldali vagy jobboldali elitellenes erővel. Ez az egyes tagállamokban szavazásra jogosultak számát nézve nagyjából a szavazókorúak egyötöde. Az elitellenes formációkkal szimpatizálók száma ráadásul hatmillióval növekedett a bevándorlási válság két évvel ezelőtti kezdete óta, ami több, mint például Szlovákia lakossága.
Fodor Csaba szerint annak ellenére, hogy sem a tavaly év végi osztrák államfőválasztáson, sem az idei holland és francia választásokon nem elitellenes jelölt, illetve párt győzedelmeskedett, mindhárom választáson történelmi eredményt értek el e formációk. Az elemző szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy a kampányokat a korábbiaknál hangsúlyosabban tematizálta a bevándorlási krízis.
Fodor Csaba rámutatott: a holland választás óta közel nyolcvan nap telt el, de még mindig nincs kormánya az országnak. Ennek oka szerinte az arányos választási rendszer mellett éppen az, hogy rendkívüli módon megerősödtek a bal- és jobboldali elitellenes erők, melyek korábban a mandátumok negyedét birtokolták, míg ezúttal csaknem 40 százalékát szerezték meg. Hozzátette: a júniusban esedékes francia nemzetgyűlési választás eredménye nehezen jósolható meg, de a legvalószínűbb, hogy nem lesz stabil többsége Emmanuel Macron kormányának. A Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint így akár a holland, akár a nemrég lezajlott francia választás eredményét nézzük, politikai stabilitás helyett elsősorban bizonytalanságról beszélhetünk. Szerinte ez különösen az Európai Unió előtt álló drámai kihívások miatt adhat okot aggodalomra.
A rendezvényen Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője; Dr. Schaller Ernő, a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója; valamint Federico Reho, a Wilfried Martens Centre for European Studies kutatási projektcsapatának tagja mondott köszöntőt. A tanulmánykötet legfontosabb megállapításainak összegzése után a francia választás eredményéről Pascale Joannin, a Robert Schuman Alapítvány ügyvezetője tartott előadást. A rendezvényt egy kerekasztal-beszélgetés zárta, melyen Fodor Csaba és Pascale Joannin mellett Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója vett részt.
A teljes tanulmány innen tölthető le.
A holland és a francia választás eredményét és hátterét értékelő projekt támogatói a Wilfried Martens Centre for European Studies, valamint a Polgári Magyarországért Alapítvány voltak.