A magyar választók döntő többsége szerint az egészségügy nem üzlet, nem kellene statisztikát vezetni a romákról, valamint egyetértenek a rezsicsökkentés jelenlegi formájával – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. A részletekből az is kiderül, hogy még a baloldali választók abszolút többsége sem ért egyet Márki-Zay Péter rezsicsökkentést kritizáló mondataival vagy az egészségügyi reformelképzelésével.
64 nappal járunk az országgyűlési választás előtt, ennek ürügyén a Nézőpont Intézet megvizsgálta, hogyan vélekedik a közvélemény Márki-Zay Péter legismertebb kampánymondatairól. A kutatás során négy, Márki-Zay Péter által megfogalmazott gondolatról kérdeztük a válaszadókat, hogy „inkább egyetértenek” vagy „inkább nem értenek egyet” a tartalmukkal. Annak érdekében, hogy a véleményüket ne a jelölt személye, hanem gondolatai tartalma alapján alakíthassák ki a válaszadók, a kérdésben nem említettük Márki-Zay Péter nevét. Az eredeti mondatokat csak az érthetőség érdekében rövidítettük le, de azok lényeges tartalmi elemein nem változtattunk.
Arra a kérdésre, hogy „a jelenlegi rezsicsökkentést nem kellene fenntartani”[1], a választók háromnegyede (75 százalék) válaszolt úgy, hogy inkább nem ért egyet, s mindössze minden ötödik válaszadó (19 százalék) vélekedett Márki-Zay Péterhez hasonlóan. Sokatmondó, hogy tízből hat baloldali választó (57 százalék) nem ért egyet a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjével a kérdésben (33 százalék egyetért). A Fidesz-szavazók között 91 százalékos elutasításra talált a kijelentés (7 százalék egyetért).
Azzal a kijelentéssel, hogy a „mostani rezsicsökkentés helyett, ha magas a rezsi, kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”[2] az aktív szavazók négyötöde (79 százalék) nem ért egyet, mindössze a választók 17 százaléka vélekedik hasonlóan. A baloldali szavazók 64 százaléka sem osztja a hódmezővásárhelyi polgármester véleményét (28 százalék egyetért). A kormánypártok szavazói körében tízből kilencen (91 százalék) nem értenek egyet (7 százalék egyetért).
Tízből kilenc (87 százalék) választó nem ért egyet azzal sem, hogy „statisztikát kellene vezetni arról, hogy ki a cigány és ki a nem cigány Magyarországon”[3] (8 százalékuk egyetért). A kijelentés kapcsán nagy egység mutatkozik a kormánybarát és kormánykritikus szavazók között: a baloldali és jobboldali szavazók egyaránt 87-87 százaléka utasítja el a kijelentést (8, illetve 9 százalék egyetért).
Az aktív szavazók négyötöde (81 százalék) azzal sem ért egyet, hogy „jobb, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet”[4] (11 százalék egyetért). Tízből hét (70 százalék) baloldali választó is elutasító Márki-Zay Péter kijelentésével kapcsolatban, s mindössze a válaszadók 17 százaléka jelezte, hogy egyetért a kijelentéssel. A kormánypártok szavazóinak 90 százaléka is elutasítja, hogy az egészségügy üzlet (6 százalék egyetért).
Módszertan
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása 2021. január 24. és 26. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék.
[1] „A rezsicsökkentésnek azt a formáját, amelyet Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fenntartani.” (Márki-Zay Péter, Facebook élő bejelentkezés, 2021. 11. 07.)
[2] „Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni.” (Írjunk történelmet! – Milyen legyen a jövő Magyarországa? Podcast, 2021. április)
[3] „Abszolút nem ördögtől való lenne statisztikát vezetni arról, hogy ki a cigány és ki a nem cigány.” (1 Magyarország Kezdeményezés Fórum, 2021. szeptember 17.)
[4] „Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet.” (Második Reformkor interjú, 2021. június 13.)