A magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja, hogy újra megválasszák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Magyar szemmel a legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc pártjainak képviselői együtt szavaznak-e von der Leyenre, a magyarok többségének akaratával szemben.
Miután az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok háttéralkut kötöttek, az Európai Tanács többsége ismét Ursula von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnökének. A Bizottság elnökasszonya akkor folytathatja munkáját, ha csütörtökön az Európai Parlament képviselőinek többsége, legalább 361 közülük, megszavazza. A választás sikere nagyban múlik a jelölő képviselőcsoportok egységén, ezért különösen fontos, hogy hogyan szavaznak majd az Európai Néppárthoz csatlakozó Tisza Párt, illetve a szocialista pártcsaládhoz tartozó Demokratikus Koalíció képviselői.
A fontos személyi döntés nemcsak a két párt együttműködése, de társadalmi támogatása miatt is fordulópont lehet a magyar belpolitikában. A Nézőpont Intézet kutatása egyértelmű eredményt hozott: a magyar választók abszolút többsége (51 százalék) szerint a magyar képviselőknek nem kellene támogatnia Ursula von der Leyen újbóli megválasztását, és mindössze negyedük (26 százalék) helyesli a folytatás megszavazását. A Bizottság jelenlegi elnökének elutasítottsága nem meglepetés, miután politikai nyomásgyakorlás céljából hozott számos, Magyarországnak kedvezőtlen döntést. A magyar kormány álláspontjával teljesen ellentétes állásponton van többek között a háború, a migráció és a gender ügyekben is, a magyar kormányfő békemissziójára válaszul pedig éppen bizottsági bojkottot hirdetett a magyar soros elnökséggel szemben.
Orbán Viktor miniszterelnök von der Leyen jelölése ellen szavazott az Európai Tanácsban, mely döntése összhangban állt a kormánypárti magyarok többségi véleményével is: a Fidesz szavazóinak négyötöde (79 százalék) szerint nem szabadna megszavazni a Bizottság jelenlegi elnökének újraválasztását (és csak 6 százalékuk szerint igen).
A jobboldali ellenzék, a Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak többsége (52 százalék) szintén ellenzi von der Leyen támogatását, ugyanakkor 37 százalékuk (a szavazótáborok közül a legnagyobb arányban) nem tudott véleményt formálni a kérdésben.
A baloldali ellenzék soraiban a Tisza Pártot állíthatja a legnagyobb dilemma elé a Bizottság elnökéről való szavazás. Az Európai Néppárthoz csatlakozó pártnak választania kell a képviselőcsoporthoz való lojalitás és a Bizottság eddigi vezetését leváltani akaró, többségi magyar álláspont képviselete között. Ráadásul Magyar Péter nem támaszkodhat saját szimpatizánsainak egységes véleményére sem, miután kevesebb mint felük támogatná (49 százalék) von der Leyen újraválasztását, ötödük elutasítaná (19 százalék), és harmaduknak nincs véleménye a kérdésben (32 százalék).
A Demokratikus Koalíció képviselői ezzel szemben könnyebb helyzetben lehetnek, miután szavazóinak többsége (57 százalék) támogatná von der Leyen újraválasztását, és mindössze 10 százalékuk utasítaná el. A Gyurcsány-párt eddig is haszonélvezője volt a föderalista nagykoalíciónak, így nincs okuk megvonni támogatásukat a Bizottság eddigi vezetőjétől. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a két baloldali erő, a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció együttműködésének kezdete lesz Ursula von der Leyen megválasztása a csütörtöki szavazáson.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2024. július 1-3. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Az adatok kerekítve lettek egész számra, ezért előfordulhat, hogy összeadott értékük nem pontosan 100. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket egy országgyűlési választáson biztosra ígérő válaszadók.