Az egyik leggyakrabban visszatérő brüsszeli vád hazánkkal szemben, hogy a média Magyarországon nem szabad, és ez sérti a jogállamiságot. Az Európai Bizottság erre hivatkozva kezdeményezte a hazánknak járó uniós források felfüggesztését, s szövetségese, Magyar Péter is előszeretettel beszél arról, hogy Magyarországon nincsenek kiegyenlített médiaviszonyok.
A Nézőpont Intézet a tények vizsgálata érdekében elkészítette A magyar médiapiac 2024-es helyzetéről szóló jelentését, amelyben a médiafogyasztási, médiatartalom-elemzési, valamint támogatási és gazdálkodási adatokat is vizsgált. A jelentés nyolc állításban foglalja össze a legfontosabb megállapításokat.
- Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet: a magyarok 88 százaléka használt valamilyen médiafelületet az előző nap.
- A magyarok közel azonos arányban tájékozódnak kormánykritikus (64 százalék) és kormánybarát (65 százalék) médiumokból, csak 6-6 százalékuk tájékozódik kizárólag az egyik forrástípusból.
- A kormánykritikus média meghatározó felületei csak 2024-ben 100 milliárdos bevételt értek el, s összességében nyereségesen működnek.
- 2010 óta harminchat új, kormánykritikus médiafelület alakult, holott ellenfelei a magyar médiaszabályozást elnyomónak tartják.
- Átláthatatlan külföldi forrásból működnek egyes kormánykritikus médiumok: összesen mintegy 3 milliárd forintnak megfelelő dollárt költöttek el Magyarországon külföldi donorok.
- A magyar médiafelügyelet pártatlan, nem politikai alapon hozza döntéseit, politikai tartalommal kapcsolatban csak kormánypárti média kapott büntetést 2024-ben.
- A kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az uniós gyakorlatnál hatékonyabban működik, amit a rendszeres és részletes kormányinfóktól a közpénz-felhasználás transzparenciáján át az állami és magánvállalatok üzleti adatainak nyilvánossága is bizonyít.
- A magyar közmédia arányosan jeleníti meg a politikai szereplőket, a statisztikai vizsgálat szerint a kormány, a kormánypártok és az ellenzék is azonos számú híranyagban jelenik meg.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, elmondta a Jelentés bemutatója alkalmából szervezett rendezvényen: „A magyar sajtó nemcsak szabad, de sokszínű is. Mind a kormánybarát, mind a kormánykritikus tartalmak eljutnak az emberekhez. A Nézőpont Intézet elemzése igazolja, hogy a magyar sajtószabadság megkérdőjelezése csupán politikai termék, nincs tényalapja. Aki a magyar médiapluralizmus veszélyeztetettségéről beszél – Brüsszelben vagy Budapesten – egyszerűen nem mond igazat. Könnyen lehet, hogy csak a külföldi támogatás-szerzés vagy annak igazolása az ilyen fake newsok valódi célja.”
Az elemzés bemutatóját követő beszélgetésen Néző László, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Kereki Gergő, a Mandiner vezérigazgatója és Boros Bánk Levente a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója vitatták meg a magyar médiapiac jelenlegi helyzetét, különös tekintettel a külföldi politikai nyomásgyakorlás és finanszírozás, valamint a fake newsok szerepét. Kereki Gergő szerint elsősorban az uniós, külpolitikai, energetikai és Ukrajnát érintő kérdésekben egyértelmű a külföldi befolyás jelenléte bizonyos hírportálokon. Ezzel egyetértve Néző László arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanazokat a kritikákat fogalmazzák meg ezekben a témákban, mint Brüsszel vagy Kijev, s bár hasznosak a médiaelemzésekben feltárt tények, a valóság nem fog visszaköszönni a Bizottság Magyarországot bíráló anyagaiban. Boros Bánk Levente felidézte, hogy a Nézőpont Intézet tényfeltáró elemzéseit rendszeresen figyelmen kívül hagyta a Bizottság jogállamisági jelentéseinek készítése során.
A teljes elemzés az alábbi linken olvasható
