A magyarok többsége Lenin-kritikus és antikommunista

Lenin halálának századik évfordulóján a Nézőpont Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet közös közvélemény-kutatást készített a kommunista vezető és a kommunizmus megítéléséről, amelyből kiderül, hogy a magyarok többsége (52 százalék) Lenint felelősnek tartja tömeggyilkosságokért, háromnegyedük (76 százalék) pedig nem ért egyet azzal, hogy szobrokat állítanak a kommunista diktatúra alakjainak Nyugat-Európában.

1924. január 21-én, 100 éve halt meg Lenin, aki elvtársaival a „nagy októberi szocialista forradalmat” – amely se nem volt nagy, se nem volt októberben, se nem volt forradalom – követően hozzálátott a történelem legembertelenebb diktatúrájának kiépítéséhez: tömeggyilkosságok, kényszermunkatáborok, rettegés, nyomor és addig elképzelhetetlen gyűlölethullám által kísérve, száz év alatt pedig mintegy százmillió halottat hagyva tanúbizonyságul. 100 évvel Lenin halála, valamint három és fél évtizeddel a rendszerváltoztatás után a Nézőpont Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet arra volt kíváncsi, hisznek-e még a magyarok a kommunista vezetők által szőtt Lenin-kultuszban.

komm1
A magyarok többsége Lenin-kritikus

Lenint a magyarok többsége elítéli: a válaszadók több mint fele (52 százalék) szerint felelős volt tömeggyilkosságokért, igaz, minden ötödik megkérdezett (19 százalék) kételkedik ebben. A 40 év alatti magyarok, akik a rendszerváltoztatás után váltak felnőtté, már átlag feletti arányban gondolják azt, hogy Lenin tömeggyilkos volt (61 százalék).

Lenin és elvtársainak kultusza sem szimpatikus a magyaroknak. A megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százalék) nem ért egyet azzal, hogy Nyugat-Európában szobrokat állítanak a kommunista diktatúra meghatározó alakjainak, és mindössze tizedük (11 százalék) van ezzel ellentétes véleményen.

Lenin megítélésénél a magyarok kommunizmusról alkotott véleménye vegyesebb képet mutat. A válaszadók 52 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy „a kommunizmus alapvetően jó gondolat, csak a megvalósítás volt rossz”, míg 37 százalékuk nem tud ezzel azonosulni.

komm1
A magyarok többsége antikommunista

Ugyanakkor a kommunizmusnak csak a megvalósítását hibáztatók (az összes megkérdezett 52 százaléka) sem mind hisznek automatikusan a kommunizmusban. A megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy a vagyonegyenlőségre épülő kommunizmus nem is valósítható meg (az összes megkérdezett 30 százaléka), s csak harmaduk gondolja azt, hogy bár a huszadik században ez nem sikerült, a kommunista ideológia megvalósítható lenne (az összes megkérdezett 18 százaléka).

Így összességében a magyarok 37 százaléka nem tartja jó gondolatnak a kommunizmust, annak megvalósítási kísérletétől függetlenül, további 30 százalék pedig nem hisz abban, hogy az eszme átültethető lenne a valóságba. A magyarok antikommunisták, mindössze 18 százalékuk hisz abban, hogy a kommunizmus jó gondolat és megvalósítható.

Módszertan

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása január 15–17. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív, a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = felnőtt magyar népesség.

Közvélemény-kutatások

2024.10.24.
Változatlan a pártverseny állása szeptember vége óta: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP (46 százalék) a Tisza Párt (35 százalék), a Mi Hazánk (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék)...
2024.10.22.
Magyar Péter azt állítja, hogy soha olyan magas nem volt a magyar államadósság, mint 2024-ben. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2010-ben az államadósság átlépte GDP-arányosan a 80 százalékot,...
2024.09.25.
A magyarországi árvízi védekezés során készült közvélemény-kutatás alapján a Fidesz-KNDP (47 százalék), a DK-MSZP-P (8 százalék) és a Mi Hazánk (6 százalék) is erősödött, míg Magyar Péter pártja...
2024.09.19.
A Fidesz-KDNP támogatottsága (45 százalék) változatlan a júniusi EP-választás óta, mely kényelmes többséget jelentene egy most vasárnap tartott országgyűlési választáson. A Tisza Párt 5...
2024.09.02.
A tanévkezdéskor érdemes tudni: a várakozásokkal szemben a magyarok a kormány számos közoktatási intézkedésével egyetértenek. Az iskolai mobiltelefon-korlátozásával 84 százalékuk, a jövő évi...
2024.08.26.
A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek...
2024.07.26.
A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja...
2024.07.23.
A Fidesz-KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék)....
2024.07.17.
A magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja, hogy újra megválasszák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Magyar szemmel a legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy Magyar Péter és...
2024.07.08.
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a magyarok nem támogatják az Európai Néppárt és elnöke, Manfred Weber álláspontját számos fontos kérdésben, a háborútól a migrációig. Ez a...
2024.06.08.
Vitézy Dávidra a budapesti szavazók 52 százaléka, míg Karácsony Gergelyre a fővárosiak mindössze 45 százaléka szavazna a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján. Szentkirályi...
2024.05.14.
A magyarok háromnegyede (77 százalék) egyetért Ferenc pápa békepárti javaslatával, miszerint Ukrajnának a háború folytatása helyett tárgyalnia kellene Oroszországgal a háború végéről. A baloldali...