Brüsszelnek is meg kell fizetnie a határkerítés árát

A magyarok négyötöde (80 százalék), de még a baloldali választók közel kétharmada (62 százalék) szerint is hozzá kellene járulnia az Európai Uniónak a határvédelem költségeihez – derül ki a Nézőpont Intézet aktuális kutatásából. A kérdés megítélésében a fiatalok és a budapestiek közel háromnegyede (73, illetve 71 százalék) is a kormány álláspontját osztja.

A ma kezdődő EU-csúcs egyik kiemelt napirendi témája az Európába irányuló migráció és az erős külső határok biztosítása. A magyar határkerítés az egyik leghatékonyabb védelmi pontja az Európai Uniónak, amelynek segítségével csak tavaly 270 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar hatóságok. 2015-től mostanáig a magyar (s egyben az uniós) határvédelem meghaladta a 600 milliárd forintot, amelyhez eddig az Európai Unió nem nyújtott érdemi pénzügyi segítséget. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, mit gondolnak a magyarok, kinek kellene a határkerítés költségeit megtéríteni.

Brüsszelnek is meg kell fizetnie a határkerítés árát
Brüsszelnek is meg kell fizetnie a határkerítés árát

Nemzeti egyetértés (80 százalék) mutatkozik abban, hogy az Európai Uniónak is finanszíroznia kellene a magyar határvédelem költségeit. A belső megoszlás alapján a választók 54 százaléka szerint a magyar államnak és az EU-nak együtt kellene finanszíroznia a határvédelem költségeit. A magyarok egynegyede (26 százalék) szerint ez egyedül az EU kötelezettsége, s fele akkora azok aránya (12 százalék), akik szerint ez kizárólag a magyar állam feladata. Nincs olyan társadalmi csoport, ahol ne lennének többségben azok, akik Brüsszelt is bevonnák a határvédelem finanszírozásába, azaz teljes társadalmi igény mutatkozik a határvédelmi költségek uniós támogatására.

A politikai megosztottság sem befolyásolja alapvetően a kérdés megítélését: a kormánypártok szavazóinak szinte teljes egésze (96 százalék) vélekedik úgy, hogy az EU-nak anyagilag is támogatnia kellene a magyar határvédelmi törekvéseket, de még a baloldali szavazók közel kétharmada (62 százalék) is a kormány oldalán áll ebben a kérdésben. Még a kormánnyal szemben általában kritikusabb választói közegben sincs véleménykülönbség: a fiatalok 73 százaléka, a budapestiek 71 százaléka várná el, hogy az Unió finanszírozza megfelelően a külső határok fizikai védelmét.

Módszertan

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása február 6. és 8. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók

Közvélemény-kutatások

2024.10.24.
Változatlan a pártverseny állása szeptember vége óta: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP (46 százalék) a Tisza Párt (35 százalék), a Mi Hazánk (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék)...
2024.10.22.
Magyar Péter azt állítja, hogy soha olyan magas nem volt a magyar államadósság, mint 2024-ben. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2010-ben az államadósság átlépte GDP-arányosan a 80 százalékot,...
2024.09.25.
A magyarországi árvízi védekezés során készült közvélemény-kutatás alapján a Fidesz-KNDP (47 százalék), a DK-MSZP-P (8 százalék) és a Mi Hazánk (6 százalék) is erősödött, míg Magyar Péter pártja...
2024.09.19.
A Fidesz-KDNP támogatottsága (45 százalék) változatlan a júniusi EP-választás óta, mely kényelmes többséget jelentene egy most vasárnap tartott országgyűlési választáson. A Tisza Párt 5...
2024.09.02.
A tanévkezdéskor érdemes tudni: a várakozásokkal szemben a magyarok a kormány számos közoktatási intézkedésével egyetértenek. Az iskolai mobiltelefon-korlátozásával 84 százalékuk, a jövő évi...
2024.08.26.
A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek...
2024.07.26.
A Magyarországon megjelenő sajtótermékek külföldi támogatásainak átláthatóságát széleskörű (70 százalékos) társadalmi támogatás övezi. A magyar emberek több mint kétharmadának ezen álláspontja...
2024.07.23.
A Fidesz-KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék)....
2024.07.17.
A magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja, hogy újra megválasszák Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Magyar szemmel a legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy Magyar Péter és...
2024.07.08.
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a magyarok nem támogatják az Európai Néppárt és elnöke, Manfred Weber álláspontját számos fontos kérdésben, a háborútól a migrációig. Ez a...
2024.06.08.
Vitézy Dávidra a budapesti szavazók 52 százaléka, míg Karácsony Gergelyre a fővárosiak mindössze 45 százaléka szavazna a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján. Szentkirályi...
2024.05.14.
A magyarok háromnegyede (77 százalék) egyetért Ferenc pápa békepárti javaslatával, miszerint Ukrajnának a háború folytatása helyett tárgyalnia kellene Oroszországgal a háború végéről. A baloldali...