A magyarok négyötöde (80 százalék), de még a baloldali választók közel kétharmada (62 százalék) szerint is hozzá kellene járulnia az Európai Uniónak a határvédelem költségeihez – derül ki a Nézőpont Intézet aktuális kutatásából. A kérdés megítélésében a fiatalok és a budapestiek közel háromnegyede (73, illetve 71 százalék) is a kormány álláspontját osztja.
A ma kezdődő EU-csúcs egyik kiemelt napirendi témája az Európába irányuló migráció és az erős külső határok biztosítása. A magyar határkerítés az egyik leghatékonyabb védelmi pontja az Európai Uniónak, amelynek segítségével csak tavaly 270 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar hatóságok. 2015-től mostanáig a magyar (s egyben az uniós) határvédelem meghaladta a 600 milliárd forintot, amelyhez eddig az Európai Unió nem nyújtott érdemi pénzügyi segítséget. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, mit gondolnak a magyarok, kinek kellene a határkerítés költségeit megtéríteni.
Nemzeti egyetértés (80 százalék) mutatkozik abban, hogy az Európai Uniónak is finanszíroznia kellene a magyar határvédelem költségeit. A belső megoszlás alapján a választók 54 százaléka szerint a magyar államnak és az EU-nak együtt kellene finanszíroznia a határvédelem költségeit. A magyarok egynegyede (26 százalék) szerint ez egyedül az EU kötelezettsége, s fele akkora azok aránya (12 százalék), akik szerint ez kizárólag a magyar állam feladata. Nincs olyan társadalmi csoport, ahol ne lennének többségben azok, akik Brüsszelt is bevonnák a határvédelem finanszírozásába, azaz teljes társadalmi igény mutatkozik a határvédelmi költségek uniós támogatására.
A politikai megosztottság sem befolyásolja alapvetően a kérdés megítélését: a kormánypártok szavazóinak szinte teljes egésze (96 százalék) vélekedik úgy, hogy az EU-nak anyagilag is támogatnia kellene a magyar határvédelmi törekvéseket, de még a baloldali szavazók közel kétharmada (62 százalék) is a kormány oldalán áll ebben a kérdésben. Még a kormánnyal szemben általában kritikusabb választói közegben sincs véleménykülönbség: a fiatalok 73 százaléka, a budapestiek 71 százaléka várná el, hogy az Unió finanszírozza megfelelően a külső határok fizikai védelmét.
Módszertan
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása február 6. és 8. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók