Egy „most vasárnap” tartott országgyűlési választáson az aktív szavazók 49 százaléka a Fideszre voksolna, s csak 41 százalékuk szavazna a baloldali közös listára – derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Két héttel a választások előtt sem zárul az olló a két nagy politikai tömb között, ráadásul az adatokból úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború kifejezetten a kispártok támogatottságára hatott negatívan.

A Nézőpont Intézet március 16. és 21. közötti közvélemény-kutatása alapján egy „most vasárnap” tartandó országgyűlési választáson az aktív szavazók közel fele (49 százalék) a Fidesz-KDNP országos listájára szavazna, a baloldali összefogás pedig a szavazatok 41 százalékára számíthatna. A pártok szimpatizánsainak mélyelemzéséből szembetűnik, hogy a Fidesz szavazótáborának 4 százaléka tekinthető bizonytalannak, míg ugyanez az arány a baloldal esetén 41 százalékos. Utóbbi adat Márki-Zay Péter népszerűtlenségével magyarázható. Ennek oka, hogy a kutatás szerint a baloldali szavazótábornak kicsit több mint fele (56 százalék) felelt Márki-Zay Péter nevével arra a kérdésre, hogy „Ön inkább azt szeretné, hogy Márki-Zay Péter legyen Magyarország miniszterelnöke, vagy azt, hogy Orbán Viktor?”, ami jól jelzi, hogy a baloldali kormányfőjelöltjének nincs felhajtóereje a szavazatmaximáláshoz (a válaszadók maradék része nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben).

A kutatási eredmények alapján a Nézőpont Intézet egy szokatlan választási viselkedési magatartást azonosított, miszerint megjelentek az „ingázó” szavazók, a magatartás az aktív szavazók 5 százalékánál érhető tetten. A háború a kispártok számára kedvezőtlen hatást mutat: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt továbbra is az aktív szavazók 3 százalékára, a Mi Hazánk viszont már csak 2 százalékukra számíthatna. Amennyiben a két kispárt nem tud jelentős mennyiségű szavazót megszólítani az ingázók közül, úgy nem valószínű, hogy bejutnak az Országgyűlésbe.

Módszertan

A Nézőpont Intézet pártpreferenciabecslése kutatáson alapul, de a pártpreferencia mellett számos egyéb kiegészítő véleménykérdés eredményét és választástörténeti szempontokat is figyelembe vesz és az adatokat a teljes mintán belül leválogatott aktív szavazók almintájára vonatkozóan adja meg. Aktív szavazónak tekintjük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. A közvélemény-kutatás 2022. március 16. és 21. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.