Magyar agytrösztök közösen utasítják vissza a bizottság jogállamisági színjátékát

Az Alapjogokért Központ, a Danube Institute, a Nézőpont Intézet és Századvég Alapítvány levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hiszen aggályosnak tartják, hogy amíg a köztudottan Soros-hálózathoz kötődő Magyar Gábor felel a magyar jogállamisági jelentésért, addig nem készülhet objektív, előítéletmentes, a valós helyzetet tükröző riport Magyarországról. A jobboldali, konzervatív hangok meglátásait rendre kihagyják a dokumentumból, ellentétben a brüsszeli Nyílt Társadalom szervezetek, mint a Human Rights Watch, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet, az Amnesty International és természetesen a Transparency International véleményével. Megkeresésünkre – mint ahogy korábban – most sem kaptunk választ.

A korábbi jogállamisági jelentések egyértelműen bizonyították, hogy a tagállamokat nem ugyanazokkal az objektív mércékkel mérik. Míg Magyarországon számos olyan kérdést tettek le az asztalra, amelyek tényszerűen nem helytállóak, addig más országok esetében a Bizottság még csak meg sem említette, hogy jogállamisági válság van. A „jogállamiságról” szóló jelentések iskolapéldái a Bizottság kettős megítélésének: míg a nemzeti érdekekért kiálló kormányokat a brüsszeli beszámoló megbélyegzi, addig a Bizottság által diktált ideológiai-politikai irányvonalat követő tagállamok esetében elhallgatják a jogállamiság kirívó megsértését. Hogy csak néhány példát említsünk: Spanyolországban a szocialista kormány alatt súlyos problémák vannak az alkotmányossággal; a korábbi jelentésekből kimaradt, hogy Hollandiában újságírókat gyilkoltak meg, Belgiumban, Svédországban online és személyesen fenyegették a sajtó munkatársait, Ausztria esetében pedig nem képezte kritika tárgyát a magas szintű korrupció.

Idén februárban ezért a fenti intézmények nevében ismételten jeleztük fenntartásainkat azzal a Magyar Gáborral szemben, aki Biszku Béla védőjeként a magyar jogállamiság, s ennek részeként a bírói függetlenség és pártatlanság megkérdőjelezésével megpróbálta az 1956-os forradalom utáni kegyetlen megtorlások belügyminisztere ellen 2014-ben indult bírói eljárását ellehetetleníteni. Magyar leváltásáig nem vagyunk hajlandóak részt venni ebben a hazánk politikai zsarolásának eszközéül szolgáló színjátékban, hiszen meggyőződésünk, hogy egy ilyen személy morális integritása és pártatlansága nem biztosított, így a jogállamisággal kapcsolatos objektív vizsgálat lefolytatására teljességgel alkalmatlan.

Sajtó- közlemények

2024.06.25.
A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon...
2024.06.17.
Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf...
2024.06.10.
Európai Parlamenti és önkormányzati választás-értékelő rendezvény A Nézőpont Intézet és a Mandiner közösen tartott választásértékelő rendezvényt a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati...
2024.06.10.
A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135...
2024.06.01.
Az EP-választás tétje: lesz-e világháború-ellenes többség Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút...
2024.05.30.
„ Merre tovább Európa?” Közvélemény-kutatói konferencia az európai parlamenti választásokról címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a...
2024.05.29.
Elindult a partpreferencia.hu, amely közérthetően és szakmailag megalapozottan mutatja be az egyes közvélemény-kutató intézetek „legvalószínűbb listás választási eredményre” vonatkozó...
2024.04.18.
Az Európai Parlament megrendelésére készített Eurobarometer-kutatás szerint az európaiak többsége elégedetlen az EU fellépéseivel a migráció (71 százalék) és az orosz-ukrán háború (58 százalék)...
2024.02.21.
Az Alapjogokért Központ, a Danube Institute, a Nézőpont Intézet és Századvég Alapítvány levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hiszen aggályosnak tartják, hogy amíg a köztudottan Soros-hálózathoz...
2024.02.15.
Magyarország-kép a nemzetközi sajtóban címmel mutatta be a Nézőpont Intézet a 18 országra kiterjedő, 15 nyelvterület 100 politikailag releváns online és nyomtatott sajtótermékét vizsgáló kutatását a...
2024.01.11.
Kutatói kerekasztal – öt hónappal az EP-választások előtt címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93., a Századvég Alapítvány...
2023.11.21.
A Nézőpont Intézet arra vállalkozott idei, Hófehér gazdaság felé című kutatásában, hogy a regionális különbségek és az időbeni változások figyelembevételével vizsgálja meg a közép-európai térség...