A Nézőpont Intézet, három társintézménnyel közösen, évek óta részt vesz az Európai Bizottság által szervezett konzultációkon, amelyek az EB éves jogállamisági jelentésének Magyarországról szóló fejezetét hivatottak előkészíteni. Ezen (online) találkozókon a Bizottságot olyan uniós hivatalnokok képviselik, akik aktívan vesznek részt az adott ország jogállamisági vizsgálatában és egyben feladatuk, hogy előkészítsék a végső dokumentum tagállami fejezetét.
Magyarország esetében az EU-t képviselők sorában az a Magyar Gábor is megtalálható, aki korábban ügyvédként dolgozott hazánkban, most pedig az Európai Bizottság alkalmazásában áll, mint az EB jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatósága (DG JUST) jogállamisággal és igazságszolgáltatással foglalkozó főosztályának munkatársa. A Bizottság ezen tisztségviselője nem csupán a magyar jogállamisági fejezet előkészítéséért felelős munkacsoport egyik tagja, de ő vezeti azon konzultációkat is, melyeket a magyarországi, a témakörben érintett intézményekkel folytatnak minden évben. Magyar Gábor korábbi tevékenysége jól ismert hazánkban, többek között arról az interjúja, melyet 2017-ben, a brüsszeli kinevezését megelőzően adott a Magyar Ügyvéd Blog számára, amelyben így fogalmazott:
„Úgy éreztem, hogy ügyvédi működésemmel lényegében legitimálok egy olyan rezsimet, amely már nem felel meg az emberi jogokat tiszteletben tartó demokratikus jogállam követelményeinek. A jogállam színfalai állnak, vannak szereplők a színpadon, a szöveg is ismerős, de az önkényes rendezői utasítások hatására egy teljesen más történet bontakozik ki. Én ebben a drámában nem szeretnék statiszta lenni, inkább felcsapok színikritikusnak.”
A Magyar Gábor által képviselt politikai nézetek nyíltan elfogultak a jelenlegi magyar kormánnyal szemben, ami összeférhetetlen az Európai Unióban betöltött pozíciójával. A Bizottság munkatársának részvétele az EU éves jogállamisági jelentése Magyarországról szóló fejezetének előkészítésében már csak azért is problematikus, hiszen nyilvánvaló politikai előítéletekkel rendelkezik egy olyan eljárásban, amely nem lehet részrehajló a vizsgált országgal, esetünkben Magyarországgal szemben sem. Mindez, természetesen, alapjaiban kérdőjelezi meg mind a jogállamisági jelentés módszertanának, mind a végső, a Bizottság által elfogadott dokumentum hitelességét.
A kérdést a fenti négy hazai konzervatív intézet (Alapjogokért Központ, Danube Institute, Nézőpont Intézet, Századvég Alapítvány) már a 2022-es és 2023-as jelentésekhez kapcsolódó konzultációk során is felvetette, majd miután a Bizottság részéről semmilyen változás nem történt, közös levélben fordult az EB-hez 2023. február 17-én. A levelet megküldték az EB magyarországi képviselete munkatársának, Szijjártó Imrének, aki továbbította azt a brüsszeli központnak.
Messze az ilyenkor bevett hivatalos határidők után és az idei jogállamisági jelentés publikálását követően, öt hónap elteltével érkezett csak válasz az Európai Bizottság részéről, amelyben az uniós testület illetékes képviselői gyakorlatilag megerősítik, hogy semmilyen problémát nem látnak sem az Európai Unió eljárásában, sem az abban szereplők személyi összetételében.
Az eredeti megkeresést jegyző intézetek a Bizottság reakcióját elfogadhatatlannak tartják és további lépéseket terveznek az ügyben.
A négy intézet megkeresése itt, az Európai Bizottság hivatalos válasza itt érhető el.