Budapest legfontosabb jövedelmi forrása, az iparűzési adóból származó bevétel Karácsony Gergely főpolgármesteri hivatali ideje alatt 85 százalékkal nőtt, vagyis közel duplájára emelkedett. A főpolgármesteri ciklus alatt Karácsony Gergely és az általa kinevezett Gyurcsány-közeli vezetők közel 1100 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel gazdálkodhattak, saját bevallásuk szerint, mégis a csőd szélére került a főváros.
A Nézőpont Intézet pénzügyi kutatása kimutatta, Budapest bevételei alapján gazdag városnak számít. A főváros legfontosabb forrása, az iparűzési adó, kiszámítható és stabil módon növekszik. Csak ez a bevételi tétel a 2019-es 304 milliárd forintról 2024-re – az előirányzat szerint – 562 milliárd forintra emelkedhet, amely öt év alatt 85 százalékos emelkedésnek felel meg. Ilyen mértékű növekedés Budapest kivételével egyetlen magyar településen sem történt. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló, 2006-os törvény értelmében a Fővárosi Önkormányzat 54 százalékot tarthat meg a teljes főváros iparűzésiadó-bevételéből. Mivel 2020 és 2024 között iparűzési adó jogcímen majdnem 2 ezer milliárd forintot szedhet be Budapest, Karácsony Gergely rendszerébe közel 1100 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel érkezik főpolgármesteri ciklusa alatt.
Míg 2019-ben a Tarlós István vezette fővárost illető iparűzésiadó-bevétel a 164 milliárd forint volt, 2024-ben a Karácsony-féle városvezetés számára már 303,5 milliárd forint állhat rendelkezésre. A 2023-as fővárosi költségvetés teljesítéséről zárszámadás ugyan még nem készült, de havi bontású részteljesítéseket közöl a főváros. Ezek alapján Budapestnek 2023. január-december között 265,5 milliárd forint volt az iparűzésiadó-bevétele, amely azt jelenti, hogy a 2022. évi azonos időszakához képest (195 milliárd forint) több mint 70 milliárd forinttal több adót sikerült begyűjtenie. A várakozások szerint 2024-ben a Fővárosi Önkormányzatot illető iparűzésiadó-bevétel elérheti a 303,5 milliárd forintot, azaz a választási évben Karácsony Gergely 37 milliárddal több iparűzési adóval gazdálkodhat.
Az iparűzésiadó-bevétel közötti területi különbségek tompítására a gazdag önkormányzatoknak szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie, ha Budapest iparűzésiadó-bevételét a szolidaritási hozzájárulással csökkentjük, a 2019-es 154 milliárd forinthoz képest 2024-ben előreláthatóan 227 milliárd marad, amely 47,4 százalékos emelkedésnek felel meg. Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat teljes költségvetését nézzük, megállapítható, hogy 2019-ben 285[1], míg 2024-ben 433[2] milliárd forint összesített bevétellel tervezett, amely 52 százalékos emelkedésnek felel meg, meghaladva ezzel a teljes időszak várható inflációs mértékét.
Mivel a Karácsony Gergely vezette főváros új közfeladatokat az elmúlt ciklusban nem vállalt, így kiadásainak sem kellett volna emelkednie az infláció mértékét meghaladó mértékben. A főpolgármester és társai azonban évek óta a főváros csődközeli helyzetéről beszélnek és megszorító intézkedéseket hoznak. Karácsony Gergely főpolgármester 2023-ban 25 milliárdos „gazdasági túlélőcsomagot”[3] jelentett be annak érdekében, hogy legalább az óév végéig kihúzza Budapest költségvetése. Az intézkedéscsomag nem volt hatékony: elsőszámú helyettese, Kiss Ambrus már 2024 első hónap során elismerte, hogy közel tízmilliárdos mínusszal indították az újévet.[4]
Megszorító intézkedések a sikertelenség ellenére bőven akadtak. A Budapest Főváros Önkormányzata bevételeinek és kiadásainak 2023. I-XII. havi alakulásáról szóló tájékoztatója[5] szerint 2023-ban a működési költségvetési kiadások a tervezett előirányzattól 10,7 százalékkal elmaradtak, miközben a tervezett bevételek szinte fillérre pontosan teljesültek, vagyis el nem maradó bevételek és csökkenő költségek mellett sem sikerült egyensúlyba hozni a fővárosi büdzsét. Ezek alapján a főváros anyagi nehézségei sokkal inkább pénzügyi felelőtlenségből, semmint a bevételek hiányából származhatnak.
Érdekesség, hogy a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodásának rendszerében Karácsony Gergely kulcspozíciókat adott Gyurcsány Ferenc embereinek. A Budapesti Közlekedési Központ Zrt., a Budapest Főváros Vagyonkezelő Zrt., valamint a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. igazgatósági elnökei mind fontos posztot töltöttek be a Gyurcsány-kormány alatt.[6] De a Demokratikus Koalícióhoz köthetők más jelentős fővárosi vezetők is, a fenti cégek, illetve a BKV vagy a BVH Városüzemeltetési Holding igazgatóságából.[7] Emlékezetes, hogy a volt miniszterelnök alatt a magyar állam, negatív külső hatások nélkül, hasonlóan rosszul gazdálkodott és példátlanul magas költségvetési hiányt alakított ki.
[1] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 8/2019. (III. 7.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros Önkormányzata 2019. évi összevont költségvetéséről
[2] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 32/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros Önkormányzata 2024. évi összevont költségvetéséről
[3] https://telex.hu/belfold/2023/04/19/budapest-karacsony-gergely-tuleloprogram-sajtotajekoztato
[4] https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/01/meg-csak-januar-van-de-mar-kilenc-milliardos-minuszban-van-a-fovaros
[5] Gazdálkodási tájékoztató 2023. I-XII. hónap
[6] Draskovics Tibor pénzügyminiszter, Tordai Csaba a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, Mártha Imre az MVM Csoport vezérigazgatója volt.
[7] Nemes Gábor és Gál J. Zoltán