A 2022-es évben az orosz-ukrán háború következményeként energiaválság alakult ki egész Európában. A földgáz és az nyersolaj ára az egekbe szökött, ahogy a földgáz árához kötött villamos energiáé is. Az áram megdrágulása nemcsak a háztartások számára vált teherré, de jelentős mértékben fékezte és azóta is fékezi az európai ipart. Az új helyzethez szükségszerűen alkalmazkodnia kellett az energiapiacnak. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói ennek okán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éves adatai[1] alapján megvizsgálták az válság magyar energiapiacra gyakorolt hatásait.

1.  A magyar villamosenergia-termelés ötödét már naperőművek adják

A napenergia-termelés dinamikusan fejlődött az utóbbi években Magyarországon: míg 2014-ben csupán 67 gigawattórányi áramot termeltek napelemek segítségével, addigra 2023-ban már több mint 6500-at. Ez azt jelenti, hogy 2014 és 2023 között közel százszorosára növekedett a naperőművek által előállított villamosenergia, s immár a teljes villamosenergia-termelés közel ötödét (19 százalékát) naperőművek biztosítják. Az energiaválság hatására az energiamix változásának jelentős gyorsulása is azonosítható a területen, mivel a válság előtti évben még csak az áram 10,5 százaléka származott naperőművekből. A magyar energiapiac diverzifikálásához a korszerű technológia elterjedése jelentősen hozzájárult.

2. A Magyarországon megtermelt áram háromnegyedét zöldtechnológiával állítják elő

2023-ban Magyarországon 34895 gigawattóra villamosenergiát állítottak elő. Fosszilis tüzelőanyagból (szén és széntermékek, földgáz, kőolajtermékek) 9712 gigawattórát termeltek, amely az össztermelés 28 százalékát adja. Megújuló energiaforrásokból (biomasszából és biogázból, napból, szélből, vízből, illetve geotermikus energiából) összesen 8916 gigawattórányi áramot állítottak elő, ez a villamosenergia-termelés közel 26 százaléka. Összehasonlításképp: tíz évvel ezelőtt a megújuló energiaforrásokból előállított energia a magyar mixen belül még épphogy csak meghaladta a 10 százalékot. Nukleáris energiával 2023 során 15918 gigawattórányi energiát (46 százalék) termeltek, az egyéb energiahordozóból származó áram mennyisége 349 gigawattóra (kevesebb mint 1 százalék) volt. Ha a megújuló energiaforrásokat és az Európai Unió által a közelmúltban zöld alternatívának elfogadott nukleáris energiaforrást egy kategóriaként kezeljük, akkor elmondható, hogy a magyar áramtermelés több mint 71 százaléka (25000 gigawattóra) valójában zöldenergia.

3. A hazai áramszükséglet egyre jelentősebb hányadát sikerül magyar termelésből fedezni

Bár 2023-ban Magyarország területén 34895 gigawattórányi áramot állítottak elő, a belföldi szükséglet 41870 gigawattóra volt. Ha hozzászámoljuk az önfogyasztást (amennyibe a rendszerek működtetése kerül), illetve a hálózati veszteséget, úgy a magyar áramszükséglet 45994 gigawattórára rúg. A termelési adatok alapján a 2023-as magyar energiaszükségletnek tehát potenciálisan 76 százalékát lehetett volna biztosítani hazai forrásból. E tekintetben feltételes módról csak azért beszélhetünk, mert év- és napszaktól függően változhat az áramtermelés mértéke, vagyis hiány esetén az ország importra szorul, többlettermelés esetén pedig még exportra is jut. Az elmúlt évek változása ezen a területen is érzékelhető: két évvel ezelőtt a hazai villamosenergia-igény 74 százalékát tudtuk volna a határainkon belül előállítani, tíz évvel ezelőtt pedig még csak 68 százalékát. Az energiafüggőséget ráadásul egy energiaéhes időszakban sikerült csökkenteni, még pedig úgy, hogy a magyar energiatermelés növekedésének üteme évről-évre meghaladta az energiaszükséglet növekedését.

[1] Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éves adatai, saját számítás