A napokban nagy sajtónyilvánosságot kapott, hogy a SPAR tulajdonosai panaszt nyújtottak be Magyarország ellen a kormány által 2022-ben bevezetett különadó diszkriminatív mivolta miatt.[1] A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói elvégezték a három legnagyobb kiskereskedelmi lánc gazdasági értékelését, annak érdekében, hogy objektíven megítélhetővé váljon valóban kizárólag a különadónak köszönhető-e a SPAR nehéz helyzete.
1. A SPAR egyre inkább alulmarad a piaci versenyben
A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelemi üzletág három legnagyobb szereplője a Lidl, a Tesco és a SPAR. Utóbbi 2018-ben még 523,4 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el, 2022-re pedig már 766,2 milliárd forintra növelte árbevételét, amely öt év alatt 46 százalékos növekedésnek felel meg.[2] Ugyanezen időszakban a legnagyobb hazai kiskereskedelmi üzletláncnak, a Lidl-nek az árbevétele több mint kétszeresére növekedett: 445,1 milliárd forintról 973,5 milliárd forintra.[3] A harmadik legnagyobb lánc a Tesco árbevételének növekedési üteme (16 százalék) szintén messze elmarad a piacvezetőtől.[4] Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árbevétel növekedési üteme alapján nemcsak a SPAR, de a Tesco is alulmaradt a Lidl-vel szemben, a piaci verseny elvesztését azonban csak a SPAR magyarázta a kormány gazdaságpolitikájával.
2. A SPAR a bevételarányos nyereség tekintetében is leszakadt a versenytársaitól
A SPAR ügyvezető igazgatójának Heiszler Gabriellának a nyilatkozata szerint „az iparágban, a hozzánk hasonló kereskedőknél 2-3 százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség.”1 A vizsgált időszak alatt a SPAR bevételarányos nyereségessége folyamatosan romlott: míg 2018-ban a 3,8 százalékos eredményükkel még a vállalat ügyvezető igazgatójának mércéjét is megugrották, addig 2022-ben -1,7 százalékos eredményükkel már saját elvárásaikat is messze alulteljesítették. Mindeközben versenytársaik pontosan ugyanabban a gazdasági környezetben is teljesítették ezen elvárást: a Lidl esetén a mutató értéke a 2022-es évben 2,6 százalék, míg a Tesco esetén 2,7 százalék volt. Így bizonyosan nem igaz az az állítás, miszerint a SPAR profitabilitásának romlását csak és kizárólag a különadó okozza, hisz az már 2020-ban – a különadó bevezetését megelőzően is ezen iparági elvárt érték alatt volt és 2018 óta folyamatosan romlott.
További magyarázatként szolgálhat a tény, miszerint a SPAR esetében 2022-ben az anyag és személyi jellegű ráfordítások között az ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke) aránya mindösszesen 65,2 százalékot tett ki. Ez az érték a Lidl esetén 83,7 százalék, míg a Tesco esetén 73,7 százaléknak bizonyult. A Lidl és a Tesco tehát a szokásos üzletmenetét arányaiban jóval kevesebb forrásból biztosítja (16,3 illetve 26,3 százalékból). Míg a SPAR minden 3 forintból több, mint 1 forintot (34,8 százalék) fordít a mindennapi működésre. Azaz a SPAR-nak túl magasak az egyéb költségei, vagyis a versenytársakhoz képest jóval drágábban üzemelteti kiskereskedelmi hálózatát, ami jól tetten érhető a bevételarányos nyereség romlásában is.2
3. Romló profitabilitás, de öt év alatt közel 50 milliárd forint osztalékra mégis volt fedezet
A romló profitabilitás ellenére a tulajdonosok a 2018 és 2022 közötti időszakban többször is tudtak tízmilliárdos nagyságrendben osztalékot fizetni. A vizsgált időszak alatt a SPAR tulajdonosai a korábbi években felhalmozott profit terhére több mint 48 milliárd forint osztalékot utaltak külföldre.2 Ugyanolyan külső adottságok mellett a LIDL3 101,5 milliárd forint a Tesco4 pedig 112,3 milliárd forint osztalék kifizetéséről tudott dönteni 2018-2022 között, amely jól bizonyítja, hogy racionalizált és versenyképes működtetés mellett Magyarország területén lehet profitábilisan vállalkozni.
[1] Telex (2024): Bepanaszolta a magyar különadót a Spar az EU-nál
forrás: https://telex.hu/gazdasag/2024/03/11/spar-panasz-europai-bizottsag-kulonado-extraprofitado (letöltve: 2024.03.20.)
[2] SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft általános üzleti évet záró éves beszámolók 2018-2022
[3] LIDL Magyarország Kereskedelmi Bt. általános üzleti évet záró éves beszámolók 2018-2022
[4] TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. általános üzleti évet záró éves beszámolók 2018-2022