2020-ban röppent fel a hír, hogy a magyar kormány visszavásárolná a budapesti repteret, amelynek többségi tulajdonosi részesedését 2005-ben 75 évre szóló koncesszió keretében privatizálta az első Gyurcsány-kormány. 2021 májusában már a reptér visszaszerzésének előkészületei is elkezdődtek, majd átmenetileg a tranzakció lekerült a napirendről. 2023 decemberében viszont több kormányzati szereplő is megerősítette, hogy a Budapest Airport megvétele közel áll a véglegesítéshez, a reptér visszavásárlásának hivatalos bejelentésére pedig 2024. június 6-án került sor. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói megvizsgálták, hogy gazdasági szempontból mit is jelent pontosan a ferihegyi repülőtér.
1. A reptér vételára akár már 25 év alatt is megtérülhet
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport cég pénzügyi eredménye évről évre dinamikusan fejlődik. Miközben 2008-ban a vállalat EBITDA[1]-ja csupán 63,5 millió euró volt, ez 2019-re már közel négyszeresére növekedve meghaladta a 228 millió eurót. A járvány bár átmeneti visszaesést okozott, a cég EBITDA-ja 2022-ben már ismét 168,1 millió volt, 2023-ban pedig 184,5 millió euró. Eközben a vállalat adózott eredménye 2022-ben 76,6 millió, 2023-ban pedig 74,1 millió euró volt, a járvány előtti utolsó évben pedig 88,1 millió euró. A reptér tehát képes arra, hogy évente jelentős profitot termeljen.
Érdemes azonban a reptér utasforgalmára is kitérni: ez 2008-ban még csak 8,4 millió fő volt, 2019-re viszont már 16,2 millió főre emelkedett. A járvány lecsengése után 2022-ben az utasok száma elérte a 12,3 milliót, 2023-ban pedig már 14,7 millió utas fordult meg a repülőtéren, ami a COVID-időszak előtti utasforgalom 91 százalékának visszaépülését jelenti. A 2024-es évben pedig minden esély megvan arra, hogy a reptér forgalma új rekordot döntsön: már januárban 1,1 millió utas fordult meg a reptéren, amely az előző évhez képest 17 százalékos, de még a 2019-es rekordévhez képest is 9 százalékos emelkedés. A reptéri vállalat 2024 egészére 17 millió utast vár, 2025-ben pedig már 18,5 millió utassal számol az üzemeltető. A kapacitásbővítő beruházások hatására a reptér 2030-ban a reptér képes lehet 30 millió utas kiszolgálására.[2]
Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a reptér forgalma az előrejelzések szerint alakul – változatlan nyereségességi ráta mellett –, úgy 30 millió utas esetén az éves adózott eredmény már elérheti a 150 millió eurót is, amely alapján a 3,1 milliárd eurós vételár akár már 25 év alatt megtérülhet. Ezen kívül érdemes még figyelembe venni a reptér erős multiplikátor hatását is, hiszen a légi úton ideérkező turisták a külföldön megkeresett jövedelmük egy részét Magyarországon fogják elkölteni. A reptér fejlesztése tehát a magyar szállodák, éttermek, illetve kulturális intézmények bevételeire is pozitív hatással lesz, azaz a tranzakcióból végső soron az egész turisztikai szektor profitálhat. A KPMG számítása[3] szerint 2022-ben a repülőtér teljes makrogazdasági hatása 1780 milliárd forint lehetett.
2. Nemzetközi példák sora mutatja, hogy repterek esetében az állami tulajdonlás nem akadálya a versenyképességnek
A reptérvásárlás során a leggyakrabban felmerülő ellenérv az, hogy „az állam nem jó gazda”, miközben a repterek esetében a nemzetközi példák épp azt bizonyítják, hogy az állam is lehet sikeres tulajdonos. Az atlantai Hartsfield Jackson Repülőtér, a szingapúri Changi reptér, de még párizsi Charles de Gaulle Repülőtér is úgy tartozik a világ legforgalmasabb légikikötői közé, hogy abban az állam a többségi részvényes. De a bécsi reptér sem bizonyítja ennek ellenkezőjét: a repteret 20-20 százalékban Bécs városa és az azt körülvevő tartomány (Alsó-Ausztria) birtokolja, miközben további 10 százalék tulajdonosa a reptéri munkavállalói szervezet, azaz 50 százalékban állami és szervezeti tulajdonlásról beszélhetünk. A bécsi reptér ilyen körülmények mellett is dinamikusan bővül: utasforgalma 2019-re már megközelítette a 32 millió főt, miközben csak néhány évvel korábban lépték át a 20 milliós forgalmat.
3. A bécsi reptér versenytársa lehet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A budapesti reptér forgalma már most is nagyobb a prágainál, s csak kicsivel marad el a 40 milliós Lengyelország elsőszámú repterének, a varsói reptérnek a forgalmától. A számok alapján a bécsi reptérrel való versenyzés is reális cél lehet a Liszt Ferenc Repülőtér számára, ha a következő évek fejlesztései egy világos stratégia mentén történnek. Például Budapest esetében a közvetlen vasúti kapcsolat hiánya a reptér és a belváros között egyelőre versenyhátrány, ám a tulajdonosváltásnak köszönhetően a korábbi évtizedekben elmaradt infrastrukturális beruházások felgyorsulhatnak, az állami tulajdonlás pedig katalizátora lehet az ilyesfajta fejlesztéseknek. A szintlépési ambíciót jelentősen elősegítheti, hogy a magyar kormány társtulajdonosnak azt a francia Vinci Airports vállalatot választotta, amely a világon jelenleg 12 országban közel 70 repülőteret üzemeltet. Az állam tehát egy „feketeöves” reptérüzemeltetővel kiegészülve próbálhatja meg a ferihegyi repteret a régió legversenyképesebb légikikötőjévé fejleszteni.[4]
4. Nemcsak a személyszállítás, de az áruforgalom is dinamikusan bővülő üzletág
A ferihegyi repülőtér a személyszállításon túl komoly áruforgalommal is rendelkezik. 2023-ban a légiáru mennyisége soha nem látott rekordot döntött, a reptér jelentése alapján a BUD Cargo City több mint 201 ezer tonna árut kezelt. Ez az árumennyiség 2022-hez képest 3,8 százalékos, 2019-hez képest pedig 48,5 százalékos emelkedést jelent. Mindezt úgy, hogy az áruszállító járatok száma az elmúlt évtizedben jelentősen nem változott, vagyis a növekedést a nagyobb kapacitású gépek jobb kihasználtsága okán bekövetkezett hatékonyságjavulás okozta.[5] 2024 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest a reptér áruforgalma 39 százalékkal volt magasabb.[6] Az előrejelzések szerint az áruforgalom az évtizedben meghaladhatja a 300 ezer tonnát, amely regionális versenyben azt jelentené, hogy áruforgalomban Prága és Varsó lehagyása után akár Bécset[7] is megelőzheti, illetve utolérheti Münchent.[8]
[1] Earnings before interest, taxes, depreciation and amortization, azaz kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, amely az egyik legfontosabb mutatószám a vállalatok aktuális üzleti eredményességének kimutatásához
[2] A Budapest Airport forgalmi jelentései és előrejelzései
[3] A KPMG hatástanulmánya a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről
[4] Az Oeconomus Gazdaságkutató repterekről szóló gyűjtésének másodelemzése és a Flughafen Vienna AG éves jelentése
[5] A Budapest Airport 2023-as évről szóló közleménye
[6] A Budapest Airport havi bontású (2024. február) jelentése