A Nézőpont Intézet bemutatta a Hófehér gazdaság felé című legújabb elemzését, amely Magyarország gazdaságfehérítési eredményeit mutatja be közép-európai összehasonlításban.
A magyar gazdaság fehérítése sikertörténet. A javuló közmorál, a növekvő bizalom a korrupció üldözésébe, s a hatékonyabb adóbeszedés lehetővé teszi a közterhek csökkentését és ezáltal közvetetten újra hozzájárul a gazdaság fehéredéséhez. Hosszú távon a hófehér gazdaság megteremtésére való törekvés egyben a gazdasági növekedés záloga is lehet.
A Nézőpont Intézet arra vállalkozott idei gazdaságfehérítési tanulmányában, hogy a regionális különbségek s az időbeni változások figyelembevételével vizsgálja meg a közép-európai térség gazdaságfehérítés eredményeit az Eurobarometer és saját közvélemény-kutatásainak, valamint az Európai Bizottság gazdasági becsléseinek másodelemzésével.
Kilenc közép-európai ország, Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia idősoros eredményeinek összevetéséből kiderült, hogy a magyar gazdaságfehérítés nemcsak a 2010 előtti állapotokkal, de a régió többi országával összehasonlítva is sikeres.
- Felére csökkent a lakosság korrupciós tapasztalata 2010 után Magyarországon.
Míg 2005-ben még a magyarok 22 százaléka tapasztalt kenőpénzes ügyletet saját életében, 2023-ra a korrupciót tapasztalók aránya kevesebb mint felére, mindössze 9 százalékra csökkent. Ebben a mutatóban már 2022-ben és 2023-ban is jobb eredményekkel rendelkezett hazánk, mint Ausztria. - Háromszorosára nőtt a kormány korrupcióellenes erőfeszítéseivel elégedettek aránya 2010 után Magyarországon.
Míg 2005-ben még csak a magyarok 12 százaléka szerint volt hatékony a kormány korrupció elleni tevékenysége, 2023-ban ez az arány elérte a 36 százalékot. Ebben a mutatóban regionális élmezőnybe tartozik hazánk, csak az osztrákok (39 százalék) és lengyelek (37 százalék) előzték meg hazánkat. - A magyarok erősen elkötelezettek a gazdaság fehérítése mellett.
Ausztriával és Csehországgal együtt dobogós Magyarország azok arányát tekintve, akik szerint nem kell a szabályokat megkerülni a boldoguláshoz, és akik szerint nem szükséges befolyásos ember támogatása a sikeres vállalkozáshoz. - Magyarországon csökkent a harmadik legnagyobb arányban az elcsalt áfa mértéke.
2021-re az összes, elvileg beszedhető áfa arányában 17,9 százalékkal csökkent a jogtalanul be nem fizetett áfa mértéke 2010 óta Közép-Európában, s az osztrákokénál (98 euró/fő) is kevesebb volt hazánkban (73 euró/fő) az egy főre jutó, be nem fizetett áfa értéke. - Hazánkban nőtt a harmadik legnagyobb mértékben az áfa-bevétel.
2010 óta csak a horvátok (+332 százalék) és bolgárok (+111 százalék) adóbevétele növekedett nagyobb arányban, mint a magyaroké (+80 százalék), mely viszont nagyobb államháztartási bevételnövekedést jelent, mint az osztrákoké (+36 százalék) és a cseheké (+73 százalék).
A teljes elemzés az alábbi linken olvasható.
The entire study is available at the link below.