LESZ-E FORDULAT EURÓPÁBAN 2024-BEN? – Szuverenista vétószövetség jöhet létre jövőre egyes tagállamok között

Összefoglaló

A 2024-es európai parlamenti választások tétje, hogy lesz-e fordulat az Európai Unióban 2024-ben: a föderalista erők folytatják akadálytalanul az Európai Unió szuperállammá szervezését, vagy a nemzeti érdekek képviselői is befolyást szereznek az európai döntésekben.

  1. A magyarországi EP-választást a Fidesz-KDNP listája toronymagasan megnyerheti a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási adatai szerint: 51 százalékos támogatottságával az Európai Unió legnépszerűbb jobboldali pártja lehet a Fidesz. Mindezek alapján a 2019-eshez hasonló mandátumszámra számíthatnak a magyar pártok. Az egyetlen valószínű változás az lesz, hogy az MSZP helyett a Mi Hazánk szerez mandátumot.

  2. Az EP-választás európai eredménye is hasonlíthat a négy évvel ezelőttihez: a 27 tagállam közvélemény-kutatási eredményei és részleteiben különböző EP-választási rendszerei alapján a Zöldek és a liberális Renew Europe gyengülésére és az Európai Konzervatívok erősödésére lehet számítani jövő júniusban. Mindez azonban nem lesz elegendő az EP erőviszonyainak újrarendezéséhez, minden esély megvan a föderalista „Európai Egyesült Államok”-koalíciója fennmaradására.

  3. Az EP-választás mellett legalább ugyanannyira fontos az egyes tagállamok nemzeti választása, hiszen az állam- és kormányfők, valamint a szakminiszterek alkotta Tanács az Európai Parlament társjogalkotója. Sőt: számos fontos kérdésben, mint például a Bizottság elnökének jelölése, a Tanács egyedül jár el. Az európai fordulat valójában három sorsdöntő nemzeti választásokon dőlhet el: 2023 szeptemberében Szlovákiában, októberben vagy novemberben Lengyelországban és decemberben Spanyolországban. Jelenleg mindhárom tagállamban valószínű, hogy jobb- vagy baloldali szuverenista pártok alakíthatnak majd kormányt. Szuverenista többség nem várható a Tanácsban, de szuverenista blokkoló kisebbség igen.

  4. Az Európai Tanács döntéshozatalában továbbra is fontos érdekérvényesítési eszköz lesz a vétó okos használata, amely a kis- és közepes méretű tagállamok feje fölött hozott döntések megelőzésére nyújt garanciát. A szuverenisták elleni eljárások sorában egyhangúságot igénylő döntéseknél a szuverenisták vétólehetősége fennmarad, például a lengyel- magyar szövetség esetében.

  5. A megerősített minőségi többséget igénylő döntések esetében is létrejöhet egy tartós vétószövetség a Visegrádi Négyek, valamint az olasz és spanyol vezetők révén, ha a tagállami választások a várakozásoknak megfelelően alakulnak. Ez a blokkoló kisebbség egy-egy témánál kiegészülhet másokkal is, például a migráció esetében az osztrákokkal, a bolgárokkal vagy a horvátokkal.

  6. A Bizottság elnökének jelölésekor is, a megerősített minőségi többség alkalmazásakor, működhet a szuverenista vétószövetség, vagy a fent jelzett blokkoló kisebbség megszervezésével, vagy nyolc tagállam összefogásával, méretüktől függetlenül.

A 2024-es EP-választásig hátralévő politikai év az EP-ben minimális, a Tanácsban radikális változást hozhat. Mindezt a szlovákok, a lengyelek és a spanyolok fogják eldönteni. Egy biztos: mai tudásunk szerint minden esély megvan a szuverenista vétószövetség létrejöttére, amely az EU-ban jelentős és valódi fordulatot eredményezne.

A teljes elemzés az alábbi linken érhető el.

Politikai elemzések

2023.09.14.
Bemutatták a Magyar-Német Barométer 2023-as eredményeit. A tanulmány legfontosabb megállapításai az alábbiak: A németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról. A két...
2023.05.25.
Összefoglaló A 2024-es európai parlamenti választások tétje, hogy lesz-e fordulat az Európai Unióban 2024-ben: a föderalista erők folytatják akadálytalanul az Európai Unió szuperállammá szervezését,...
2023.05.11.
Összefoglaló Május 10-én töltötte be hivatali idejének első évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy egy esztendőt követően hogyan változott...
2023.03.17.
Néhányan meglepődtek, amikor a magyar kormány gyors döntéssel támogatta Ukrajna EU-tagjelöltté válását. Úgy érezték, hogy a kárpátaljai magyarság elleni sorozatos atrocitások vagy Zelenszkij...
2023.02.15.
Brüsszel megbukna egy valódi jogállamisági vizsgálaton – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből, amelyet a jogi és politikai fejlemények figyelembevételével készített a jogállamiság helyzetéről az...
2022.12.08.
Február 24-én nem csupán egy helyi fegyveres konfliktus bontakozott ki Oroszország és Ukrajna között, de új időszámítás kezdődött Európa történetében is. Az Európai Unió keletkezése és eddigi...
2022.11.12.
November 10-én töltötte be hivatali idejének első fél évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet áttekintette, hogy ez idő alatt milyen irányban fejlődött az...
2022.08.19.
Novák Katalint az Országgyűlés 2022. március 14-én választotta meg Magyarország államfőjének, s május 10-én lépett hivatalba. A Nézőpont Intézet áttekintette az elnökasszony első száz hivatali...
2022.03.23.
Összefoglaló A magyar választási rendszer 2011-es reformja számos társadalmi, politikai és közjogi elvárásnak tett eleget. Ennek ellenére az új szabályozással szemben több kritika is...
2022.02.01.
A 2014-es kelet-ukrajnai konfliktus óta Vlagyimir Putyint a liberális média fősodra a világpolitika nemkívánatos személyének titulálja, és azzal a kérdéssel, hogy lehet-e Putyinnal találkozni,...
2021.12.11.
2021-ben a tizenkét közép-európai ország háromnegyedében volt kormányválság. Csak a magyar, a szerb és a horvát kormány tudta megőrizni stabilitását – ez derül ki a Nézőpont Intézet összehasonlító...
2021.09.23.
Összefoglaló Az Európai Parlament (EP) befolyása az intézmény létrejötte óta a módosító szerződéseknek köszönhetően folyamatosan növekedett. 42 éve csábító tévútra tért, és ma már nem az Európai...