Következtetések


A tagállamok közös érdeke, hogy az Európai Unió erős, hatékony és sikeres legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy annak intézményei maguk is a jogállamiság elvei szerint működjenek, a Szerződéseknek megfelelően, átlátható és számonkérhető eljárásokat alkalmazva, tiszteletben tartva az intézményi hatásköröket, valamint biztosítva az igazságos és méltányos bírósági eljárások lehetőségét. A jogállamisági elvek súlyos megsértésének kockázata egyaránt fennáll azonban az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban és az Európai Unió Bíróságán. Ezek a kockázatok összefüggnek az uniós intézmények működésében beazonosítható szerződésellenes gyakorlatokkal, az önkényes és lopakodó hatáskörtúllépésekkel, valamint az intézményekben elharapódzó korrupcióval, amelyeket több esetben is az intézmények átláthatatlan működése, elégtelen belső szabályai, valamint a számonkérhetőség hiánya tesz lehetővé. A feltárt jogállami visszásságok elsősorban az alábbi négy területre csoportosíthatóak.

Következmények nélküli korrupciós esetek ássák alá az EU intézményeibe vetett bizalmat


Nem történt a Bizottság integritását erősítő intézményi reform annak ellenére, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke átláthatatlan módon, és nem a hivatalos úton, menedzselte a Pfizer-vakcinák beszerzését, illetve Didier Reynders, korábbi igazságügyi biztos hivatali ideje alatt elkövetett korrupció és pénzmosás gyanújába keveredett mandátuma lejárta után. Az ún. Katargate, az egyik legnagyobb uniós korrupciós botrány az Európai Parlamentet érintette, melynek elhúzódó mentelmi jogi eljárásai nem az EP integritásának, hanem a köztörvényes bűncselekményekkel vádolt személyek védelmére alkalmasak. A Katargate-ben való részvétellel vádolt Marc Tarabella mentelmi jogát az EP mindössze 17 nap alatt függesztette fel, míg a botrány kapcsán idén megvádolt két képviselő mentelmi eljárásában a jelentés lezárásáig több mint 70 nap alatt sem született döntés. Egyéb, köztörvényes bűncselekménnyel vádolt képviselők – úgy, mint Magyar Péter és Ilaria Salis – ügyében pedig több mint 200 napja nincsen döntés. Rendszerszinten jellemző, hogy az egyedi esetekkel kapcsolatos vizsgálatok az uniós intézmények integritása szempontjából valójában látszatintézkedések, amelyek nem az ehhez hasonló ügyek megelőzését, hanem a számonkérés elodázását szolgálják.

Az összeférhetetlen pozíciók halmozásában a visszaélés tartós kockázata áll fenn


Egyes lobbitevékenységet végző szervezetek, mint például a Transparency International és a European Movement International, túlzott és átláthatatlan befolyást gyakorolnak az európai intézményekre. A Bizottság rutinszerűen jóváhagyja a volt biztosoknak kétéves türelmi idejük alatt olyan szervezeteknél való pozíciók betöltését, amelyek korábban az adott biztosoknál lobbiztak hivatali idejük alatt. Az egyik esetben a szervezet még mindig részesedik abból a 4,5 millió euró támogatásból, amit korábban az immáron nála dolgozó biztoshoz tartozó főigazgatóság adott ki a szervezetnek. Az Európai Unió Bírósága bíróinak személyi kötődése a Bizottsághoz veszélyezteti a tagállamok és a Bizottság közötti bírósági eljárások pártatlanságát. Számos olyan bíró van és volt az Európai Unió Bíróságán, aki korábban évtizedes karriert futott be a Bizottságban. A tavaly októberben kinevezett holland származású bíró 30 éves bizottsági karrierjét a versenyjogi főigazgatóság főigazgató-helyetteseként fejezte be, mely az állami támogatások kontrolljáért és vizsgálatáért felelt, és innét került a Bíróságra.

Átláthatatlan módon zajlik az uniós pénzek NGO-kba való kiszervezése


A LIFE és egyéb uniós támogatási programon keresztül a Bizottság számos érdekérvényesítő szervezetet finanszíroz, köztük egy olyan környezetvédelmi lobbiszervezetet is, amely már több mint 300 regisztrált lobbieseményen vett részt a Parlamentben és a Bizottságban. Az EP-ben 45 akkreditált lobbistával rendelkező szervezet 2024-es költségvetésének 10 százalékát a LIFE-ból kapta (ezen kívül más EU-s programokból is részesedik). Az érdekérvényesítő szervezetek finanszírozása úgy valósul meg, hogy a Bizottság uniós forrásokat bíráló külső szakértői akár saját szervezeteik támogatásáról is dönthetnek.

Súlyosan sérti a jogbiztonságot a rendszerszintű kettős mérce


Az európai szintű politikai pártok feloszlathatóak arra hivatkozva, hogy nem tartják tiszteletben az Unió értékeit. A pártok regisztrációból való törlésére irányuló eljárás során ki kell kérni és figyelembe kell venni a „független kiemelkedő személyekből álló bizottság” véleményét is. Ennek a bizottságnak 2025. január óta tagja egy olyan személy, aki az Európai Szocialisták Pártjához köthető alapítvány (FEPS) tudományos tanácsának egyik tagja. A Szocialisták „New Left” évkönyvében már kifejtette ez a személy, hogy sem a lengyel PiS-t, sem pedig a magyar Fideszt nem tartja az EU-s értékeket tiszteletben tartó pártnak. Egy politikailag elfogult személy szubjektív véleményére is alapozó eljárás, amely pártok ellehetetlenítésével járhat, alapvetően sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és az unióban jelenlévő rendszerszintű kettős mércére is felhívja a figyelmet. Sérti az uniós jogbiztonságot, hogy a Bizottság inkonzisztensen, egységes mérce nélkül alkalmazza a 7-es cikkely szerinti eljárást. A bíróságok függetlenségének hiányára hivatkozva Lengyelországot először elítélte, majd a Tusk-kormány megválasztásakor az eljárást valós eredmények nélkül hirtelenjében lezárta. Románia esetében azonban az elnökválasztás megsemmisítése ellenére sem indított a Bizottság a bíróságok függetlenségének, a demokrácia vagy a jogállamiság védelme érdekében eljárást.

EURÓPAI PARLAMENT

  1. A köztörvényes bűncselekménnyel meggyanúsított EP-képviselők mentelmi joga felfüggesztésére irányuló eljárás hosszú időn át elhúzódhat, mivel az eljárás nincsen határidőhöz kötve
  2. Korrupciós botrányban érintett lobbiszervezetek továbbra is befolyásolhatják az EP munkáját
  3. A Transparency International túlzott befolyást gyakorol
  4. Az európai szintű politikai pártok feloszlathatóak arra hivatkozva, hogy nem tartják tiszteletben az Unió értékeit, az erre irányuló eljárás során pedig kötelező szinten ki kell kérni az Európai Szocialisták Pártjához köthető alapítvány tudományos tanácsa egyik tagjának a véleményét
  5. A „cordon sanitaire” diszkriminálja a harmadik legnagyobb politikai pártot és ezzel akadályozza az uniós polgárokat akaratuk kinyilvánításában

EURÓPAI BIZOTTSÁG

  1. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet, amely Uniós szinten uniformizálná a sajtószabályozást, lopakodó hatáskörbővítés
  2. Az Ursula von der Leyent és biztosait érintő korrupciós ügyek következmények nélkül maradnak
  3. Európai Bizottság átláthatatlan módon finanszíroz érdekérvényesítő szervezeteket, amelyek nyomásgyakorló csoportként működnek az Unió intézményeiben és a tagállamokban
  4. Az összeférhetetlenség rendszerszintű kockázata, hogy a Bizottság uniós forrásokat bíráló külső szakértői saját szervezeteik támogatásáról is dönthetnek
  5. A Bizottság inkonzisztensen alkalmazza a 7-es cikkely szerinti eljárást, a bíróságok függetlenségének hiányára hivatkozva Lengyelországot elítélte, a román elnökválasztást megsemmisítő alkotmánybíróságot nem
  6. Négy távozó biztos is túl gyorsan kapott engedélyt arra, hogy elhelyezkedjen olyan lobbiszervezeteknél, amelyekkel biztosként kapcsolatban álltak

EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA

  1. Összeférhetetlen, hogy a Bíróság holland származású bírója 30 éven át volt a Bizottság szolgálatában
  2. Korrupciós kockázat, hogy a bíróság dán alelnöke mandátuma lejártát követően 24 napon belül a bírósági eljárásokban részt vevő ügyvédi irodánál helyezkedett el
  3. A bíróság pártatlan ítélkezését veszélyezteti, hogy német alelnöke egy olyan politikai szervezet kuratóriumi tanácsának tagja, amely tagállamokkal szemben ideológiai kritikát fogalmaz meg
  4. A bíróság főtanácsnoka túllépte hatáskörét, amikor indítványában kritizálta a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét és pártatlanságát

A teljes elemzés az alábbi linken olvasható.

 

 

Politikai elemzések

2025.07.01.
Következtetések A tagállamok közös érdeke, hogy az Európai Unió erős, hatékony és sikeres legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy annak intézményei maguk is a jogállamiság elvei szerint működjenek, a...
2023.09.14.
Bemutatták a Magyar-Német Barométer 2023-as eredményeit. A tanulmány legfontosabb megállapításai az alábbiak: A németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról. A két...
2023.05.25.
Összefoglaló A 2024-es európai parlamenti választások tétje, hogy lesz-e fordulat az Európai Unióban 2024-ben: a föderalista erők folytatják akadálytalanul az Európai Unió szuperállammá szervezését,...
2023.05.11.
Összefoglaló Május 10-én töltötte be hivatali idejének első évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy egy esztendőt követően hogyan változott...
2023.03.17.
Néhányan meglepődtek, amikor a magyar kormány gyors döntéssel támogatta Ukrajna EU-tagjelöltté válását. Úgy érezték, hogy a kárpátaljai magyarság elleni sorozatos atrocitások vagy Zelenszkij...
2023.02.15.
Brüsszel megbukna egy valódi jogállamisági vizsgálaton – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből, amelyet a jogi és politikai fejlemények figyelembevételével készített a jogállamiság helyzetéről az...
2022.12.08.
Február 24-én nem csupán egy helyi fegyveres konfliktus bontakozott ki Oroszország és Ukrajna között, de új időszámítás kezdődött Európa történetében is. Az Európai Unió keletkezése és eddigi...
2022.11.12.
November 10-én töltötte be hivatali idejének első fél évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet áttekintette, hogy ez idő alatt milyen irányban fejlődött az...
2022.08.19.
Novák Katalint az Országgyűlés 2022. március 14-én választotta meg Magyarország államfőjének, s május 10-én lépett hivatalba. A Nézőpont Intézet áttekintette az elnökasszony első száz hivatali...
2022.03.23.
Összefoglaló A magyar választási rendszer 2011-es reformja számos társadalmi, politikai és közjogi elvárásnak tett eleget. Ennek ellenére az új szabályozással szemben több kritika is...
2022.02.01.
A 2014-es kelet-ukrajnai konfliktus óta Vlagyimir Putyint a liberális média fősodra a világpolitika nemkívánatos személyének titulálja, és azzal a kérdéssel, hogy lehet-e Putyinnal találkozni,...
2021.12.11.
2021-ben a tizenkét közép-európai ország háromnegyedében volt kormányválság. Csak a magyar, a szerb és a horvát kormány tudta megőrizni stabilitását – ez derül ki a Nézőpont Intézet összehasonlító...