Magyar-Német Barométer 2023

Bemutatták a Magyar-Német Barométer 2023-as eredményeit. A tanulmány legfontosabb megállapításai az alábbiak:

  1. A németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról.

  2. A két nemzet tagjainak a másik nemzetről alkotott véleménye azonos arányban pozitív (57 százalék)

  3. Az egymás nemzetéhez tartozó emberek elvi elfogadása különböző társadalmi szerepekben továbbra is kölcsönösen magas, sógor- vagy sógornőként mindkét nemzet esetében tízből nyolcan (79 százalék) elfogadnák a másikat ebben a szerepben. Jelentős különbség csak az önkormányzati képviselőtestületi tagságban mutatkozott.

  4. A magyaroknak jobb véleménye van Németországról, mint fordítva: 66 százalékuk gondolja például azt, hogy Németországban tiszteletben tartják a demokráciát és a jogállamiságot, míg a németeknek csak 42 százaléka (keletnémetek 52 százaléka) vélekedik ugyanígy Magyarországról.

  5. Az elmúlt négy évben a német vállalatok átlagosan 85 százaléka állította, hogy újra befektetne Magyarországon, s csak egyes német vállalatok éltek panasszal. Az elmúlt egy évben jelentősen javult a közvélekedés is: 2022-ben a németeknek csak 31, 2023-ban 48 százaléka mondta azt Magyarországról, hogy „érdemes itt befektetni”. A magyaroknak 2022-ben 41, 2023-ban 58 százaléka vélte ugyanezt Németországról.

  6. A másik országról egy-egy ügy kapcsán a németek negatívabb véleménye összefügghet Magyarország rossz német sajtójával. 2022-es német és magyar médiamegjelenéseket nagyjából ugyanabban a médiamixben vizsgálva kijelenthető, hogy a német sajtó mintegy hatszor kritikusabb megjelenéseiben a magyar kormánnyal és kormányintézkedésekkel kapcsolatban, mint a magyar a német kormány esetében.

  7. A magyaroknak csak 35, míg a németeknek 44 százaléka gondolja jónak a két ország kapcsolatát, amely a magyarok esetében jelentős romlásnak mondható. A negatív helyzetképből ugyanakkor nem következik negatív jövőkép. A magyarok 76, a németek 59 (keletnémetek 69) százaléka gondolja úgy, hogy inkább hasznos lenne országa számára a magyar-német kapcsolatok elmélyítése.

A teljes tanulmány az alábbi linken olvasható.

Die vollständige Deutsch-Ungarische Barometerstudie für das Jahr 2023 kann unter folgendem Link auf Deutsch gelesen werden.

Politikai elemzések

2023.09.14.
Bemutatták a Magyar-Német Barométer 2023-as eredményeit. A tanulmány legfontosabb megállapításai az alábbiak: A németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról. A két...
2023.05.25.
Összefoglaló A 2024-es európai parlamenti választások tétje, hogy lesz-e fordulat az Európai Unióban 2024-ben: a föderalista erők folytatják akadálytalanul az Európai Unió szuperállammá szervezését,...
2023.05.11.
Összefoglaló Május 10-én töltötte be hivatali idejének első évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy egy esztendőt követően hogyan változott...
2023.03.17.
Néhányan meglepődtek, amikor a magyar kormány gyors döntéssel támogatta Ukrajna EU-tagjelöltté válását. Úgy érezték, hogy a kárpátaljai magyarság elleni sorozatos atrocitások vagy Zelenszkij...
2023.02.15.
Brüsszel megbukna egy valódi jogállamisági vizsgálaton – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből, amelyet a jogi és politikai fejlemények figyelembevételével készített a jogállamiság helyzetéről az...
2022.12.08.
Február 24-én nem csupán egy helyi fegyveres konfliktus bontakozott ki Oroszország és Ukrajna között, de új időszámítás kezdődött Európa történetében is. Az Európai Unió keletkezése és eddigi...
2022.11.12.
November 10-én töltötte be hivatali idejének első fél évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet áttekintette, hogy ez idő alatt milyen irányban fejlődött az...
2022.08.19.
Novák Katalint az Országgyűlés 2022. március 14-én választotta meg Magyarország államfőjének, s május 10-én lépett hivatalba. A Nézőpont Intézet áttekintette az elnökasszony első száz hivatali...
2022.03.23.
Összefoglaló A magyar választási rendszer 2011-es reformja számos társadalmi, politikai és közjogi elvárásnak tett eleget. Ennek ellenére az új szabályozással szemben több kritika is...
2022.02.01.
A 2014-es kelet-ukrajnai konfliktus óta Vlagyimir Putyint a liberális média fősodra a világpolitika nemkívánatos személyének titulálja, és azzal a kérdéssel, hogy lehet-e Putyinnal találkozni,...
2021.12.11.
2021-ben a tizenkét közép-európai ország háromnegyedében volt kormányválság. Csak a magyar, a szerb és a horvát kormány tudta megőrizni stabilitását – ez derül ki a Nézőpont Intézet összehasonlító...
2021.09.23.
Összefoglaló Az Európai Parlament (EP) befolyása az intézmény létrejötte óta a módosító szerződéseknek köszönhetően folyamatosan növekedett. 42 éve csábító tévútra tért, és ma már nem az Európai...