Magyar-Német Barométer 2023

Bemutatták a Magyar-Német Barométer 2023-as eredményeit. A tanulmány legfontosabb megállapításai az alábbiak:

  1. A németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról.

  2. A két nemzet tagjainak a másik nemzetről alkotott véleménye azonos arányban pozitív (57 százalék)

  3. Az egymás nemzetéhez tartozó emberek elvi elfogadása különböző társadalmi szerepekben továbbra is kölcsönösen magas, sógor- vagy sógornőként mindkét nemzet esetében tízből nyolcan (79 százalék) elfogadnák a másikat ebben a szerepben. Jelentős különbség csak az önkormányzati képviselőtestületi tagságban mutatkozott.

  4. A magyaroknak jobb véleménye van Németországról, mint fordítva: 66 százalékuk gondolja például azt, hogy Németországban tiszteletben tartják a demokráciát és a jogállamiságot, míg a németeknek csak 42 százaléka (keletnémetek 52 százaléka) vélekedik ugyanígy Magyarországról.

  5. Az elmúlt négy évben a német vállalatok átlagosan 85 százaléka állította, hogy újra befektetne Magyarországon, s csak egyes német vállalatok éltek panasszal. Az elmúlt egy évben jelentősen javult a közvélekedés is: 2022-ben a németeknek csak 31, 2023-ban 48 százaléka mondta azt Magyarországról, hogy „érdemes itt befektetni”. A magyaroknak 2022-ben 41, 2023-ban 58 százaléka vélte ugyanezt Németországról.

  6. A másik országról egy-egy ügy kapcsán a németek negatívabb véleménye összefügghet Magyarország rossz német sajtójával. 2022-es német és magyar médiamegjelenéseket nagyjából ugyanabban a médiamixben vizsgálva kijelenthető, hogy a német sajtó mintegy hatszor kritikusabb megjelenéseiben a magyar kormánnyal és kormányintézkedésekkel kapcsolatban, mint a magyar a német kormány esetében.

  7. A magyaroknak csak 35, míg a németeknek 44 százaléka gondolja jónak a két ország kapcsolatát, amely a magyarok esetében jelentős romlásnak mondható. A negatív helyzetképből ugyanakkor nem következik negatív jövőkép. A magyarok 76, a németek 59 (keletnémetek 69) százaléka gondolja úgy, hogy inkább hasznos lenne országa számára a magyar-német kapcsolatok elmélyítése.

A teljes tanulmány az alábbi linken olvasható.

Die vollständige Deutsch-Ungarische Barometerstudie für das Jahr 2023 kann unter folgendem Link auf Deutsch gelesen werden.

Politikai elemzések

2026.02.16.
Rengeteg magyar választóhoz jutott el Orbán Viktor idei évértékelő beszéde, mintegy 5,9 millió magyar találkozott csak a hagyományos médiában az eseményekről szóló beszámolókkal. A nyomtatott és...
2025.10.15.
Az egyik leggyakrabban visszatérő brüsszeli vád hazánkkal szemben, hogy a média Magyarországon nem szabad, és ez sérti a jogállamiságot. Az Európai Bizottság erre hivatkozva kezdeményezte a...
2025.07.01.
Következtetések A tagállamok közös érdeke, hogy az Európai Unió erős, hatékony és sikeres legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy annak intézményei maguk is a jogállamiság elvei szerint működjenek, a...
2023.09.14.
Bemutatták a Magyar-Német Barométer 2023-as eredményeit. A tanulmány legfontosabb megállapításai az alábbiak: A németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról. A két...
2023.05.25.
Összefoglaló A 2024-es európai parlamenti választások tétje, hogy lesz-e fordulat az Európai Unióban 2024-ben: a föderalista erők folytatják akadálytalanul az Európai Unió szuperállammá szervezését,...
2023.05.11.
Összefoglaló Május 10-én töltötte be hivatali idejének első évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy egy esztendőt követően hogyan változott...
2023.03.17.
Néhányan meglepődtek, amikor a magyar kormány gyors döntéssel támogatta Ukrajna EU-tagjelöltté válását. Úgy érezték, hogy a kárpátaljai magyarság elleni sorozatos atrocitások vagy Zelenszkij...
2023.02.15.
Brüsszel megbukna egy valódi jogállamisági vizsgálaton – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből, amelyet a jogi és politikai fejlemények figyelembevételével készített a jogállamiság helyzetéről az...
2022.12.08.
Február 24-én nem csupán egy helyi fegyveres konfliktus bontakozott ki Oroszország és Ukrajna között, de új időszámítás kezdődött Európa történetében is. Az Európai Unió keletkezése és eddigi...
2022.11.12.
November 10-én töltötte be hivatali idejének első fél évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet áttekintette, hogy ez idő alatt milyen irányban fejlődött az...
2022.08.19.
Novák Katalint az Országgyűlés 2022. március 14-én választotta meg Magyarország államfőjének, s május 10-én lépett hivatalba. A Nézőpont Intézet áttekintette az elnökasszony első száz hivatali...
2022.03.23.
Összefoglaló A magyar választási rendszer 2011-es reformja számos társadalmi, politikai és közjogi elvárásnak tett eleget. Ennek ellenére az új szabályozással szemben több kritika is...