Nem igaz a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe által megfogalmazott állítás, miszerint Namíbia, Gána, Szenegál, Románia vagy Moldávia kevésbé korrupt, mint Magyarország. Magyarország korrupciós szintje valójában az európai középmezőnybe tartozik. Az Európai Bizottság és a Soros-hálózat által is finanszírozott jelentés egy évek óta épített eszköz a brüsszeli vezetés számára, hogy megkerülje Magyarországot a közös döntéshozatalban. A veszélyek és bizonytalanságok korában különösen fontos, hogy a valódi tényeknek, és ne a tényeknek beállított véleményeknek higgyünk, ezért a Nézőpont Intézet öt pontban cáfolja a Transparency állításait és mutatja meg módszertanának és működésének visszásságait:

  1. A Korrupció Érzékelési Indexnek semmi köze a korrupció mértékéhez

A sajtóhírek szalagcímeivel ellentétben a Transparency indexe nem a korrupció szintjét méri, saját kutatás helyett tizenhárom olyan másik indexet használ adatdonornak, amelyek a korrupciót csak részlegesen, és azt is eltérő értelmezéssel vizsgálják.

 

  1. Elfogult, baloldali zsűrihálózat értékeli az országokat

A felhasznált indexek országszakértői kérdőíveit ugyanaz a maroknyi személy tölti ki, e zsűri összetétele politikailag egyoldalú, ugyanannak a baloldali nemzetközi hálózatnak a tagjai. Ráadásul egyes országértékelések és a Transparency körkörösen hivatkoznak egymásra.

 

  1. A valóság: Magyarország valójában az európai középmezőnyben van.

A Transparency kormánykritikus narratívája eltér az emberek véleményétől. Az Eurobarometer szerint 2009-ben a Gyurcsány-Bajnai-kormány korrupció elleni tevékenységének megítélése a negyedik legrosszabb volt Európában, ennek ellenére a Transparency az európai középmezőnybe sorolta hazánkat. 2025-ben a kormányzat megítélése azonos volt az európai átlaggal, miközben a Transparency az utolsó helyre sorolta Magyarországot.

 

  1. A Transparency indexe korrupciógyanús

A Transparency International indexének fő anyagi finanszírozói éppen a rangsorán legelőkelőbb helyen álló országok (Dánia, Új-Zéland, Svédország vagy éppen Németország). Ezen kívül a Transparency donorjai között megjelenik még a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundation, valamint az Európai Bizottság is. Mindketten az egyes államokkal szembeni politikai nyomásgyakorlásra használják a rangsort.

 

  1. A Transparency Tisza-közeli szervezet

Szakértői, tisztségviselői és kampányai eddig is a magyar baloldali pártokat támogatták. A Transparency felügyelte például a Lánchíd túlárazott, korrupciógyanús felújítását. A magyar Transparency felügyelőbizottságának elnöke, Bod Péter Ákos maga is részt vett TISZA-rendezvényen és egyeztetett a TISZA szakmai stábjával annak programjáról. A Transparency International magyarországi jogi igazgatója, Ligeti Miklós pedig Magyar Péter vagyonelkobzási kezdeményezésének lelkes népszerűsítője.

A Transparency International 2024-es Korrupció Érzékelési Indexének módszertani kritikája az alábbi linken elérhető.

Sajtóközlemények

2026.02.10.
Nem igaz a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe által megfogalmazott állítás, miszerint Namíbia, Gána, Szenegál, Románia vagy Moldávia kevésbé korrupt, mint Magyarország....
2025.11.11.
A Nézőpont Intézet „Jogállamiság: szuverenitás és hatáskörtúllépés az Európai Unióban” címmel konferenciát szervezett, amelyen Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter bejelentette, hogy...
2025.09.30.
A Nézőpont Intézet kilencedik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy bár egyes politikai...
2025.05.17.
STATISZTIKA ELEMZÉS A 2025-BEN MEGJELENT CIKKEKBŐL A Nézőpont Intézet 19, igazolhatóan részben külföldi forrásból működő, magyar nyelvű sajtótermék 2025-ben megjelent cikkeit vizsgálta meg és a...
2025.03.11.
A Nézőpont Intézet idén is egy rendezvény keretén belül adta át a Jótollú magyar újságíró díjat. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a kitüntetést azért...
2025.02.11.
Hasonlóan az elmúlt évekhez, a Nézőpont Intézet megvizsgálta Magyarország 2024-es médiaképét a nemzetközi sajtóban. Az elemzés 14 nyelven összesen 91 médium híreit követte nyomon, s hasonlította...
2025.01.15.
A Nézőpont Intézet sajtótájékoztató keretein belül ismertette a Transparency International korrupciós indexéről szóló elemzését. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője bemutatta a...
2024.11.22.
A Nézőpont Intézet nyolcadik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy a magyar-német...
2024.11.20.
A Nézőpont Intézet november 19-én, Brüsszelben mutatta be elemzését, melyben az Európai Unió intézményei jogállami kritériumoknak való megfelelését vizsgálta. A tanulmány 18 olyan területet...
2024.11.08.
A Nézőpont Intézet hallgatók körében végzett kutatása szerint a modellváltó egyetemek hallgatóinak nagy többsége elégedett egyetemi körülményeivel, miközben javuló tendenciákat is érzékel. Az...
2024.06.25.
A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon...
2024.06.17.
Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf...