A Nézőpont Intézet sajtótájékoztató keretein belül ismertette a Transparency International korrupciós indexéről szóló elemzését. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője bemutatta a tanulmány legfontosabb megállapításait és kiemelte, hogy a Transparency Korrupció Érzékelési Indexe hiteltelen, mögötte semmilyen önálló vizsgálat nem áll, elsősorban a közvélemény manipulálását szolgáló, homályos módszertannal rendelkező politikai termék.

Az elmúlt 30 évben a Transparency International (TI) a korrupcióról szóló közbeszédet nemcsak monopolizálta, de Korrupció Érzékelési Index (CPI) nevű termékével országok szankcionálására alkalmas eszközt hozott létre. A Nézőpont Intézet jelen elemzése transzparenssé kívánja tenni a Transparency indexének a nyilvánosság előtt ismeretlen, szakmailag vitatható módszertanát.

A CPI rendszeres hivatkozási alapja a médiának, azon keresztül pedig gazdasági és politikai döntéseknek is. Az országok korrupció érzékelési rangsora tudományosnak beállított bizonyítékként járult hozzá többek között a Magyarországot elítélő európai parlamenti jelentésekhez, amelyekre rendszeresen hivatkozva az Európai Parlament baloldali többsége korlátozná hazánkat tagállami jogai gyakorlásában. Pár hete az Amerikai Egyesült Államok demokrata adminisztrációja is a Transparency pontszámaira hivatkozott, amikor a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter elleni szankciót indokolta.

A Transparency Korrupció Érzékelési Indexe mögött semmilyen önálló vizsgálat nem áll, az kizárólag más elfogult tanulmányok másodelemzésén alapul. A CPI elsősorban a közvélemény manipulálását szolgáló, homályos módszertannal rendelkező politikai termék, amelyre alapozva semmilyen következtetés nem vonható le az egyes országok korrupciós helyzetére vonatkozóan.

 A Nézőpont Intézet elemzésének legfontosabb megállapításai:

1. A Korrupció Érzékelési Index nem a Transparency saját felmérése: bár a korrupciós rangsor kapcsán a média gyakran a Transparency felmérésére hivatkozik, valójában tizenhárom másik index kimazsolázott részeredményeit összesíti, amelyek egyébként az országok eltérő körét, eltérő célokkal, és a korrupciót is csak érintőlegesen, azt is eltérő értelmezéssel vizsgálják.
2. A Korrupció Érzékelési Indexnek semmi köze a korrupció mértékéhez: a Transparency és a közleményeit kritikátlanul átvevő média is valótlanul állítja, hogy az index a korrupciót méri. Valójában gondosan kiválogatott személyek véleményén alapuló pontszámok alapján készül az országok rangsora.
3. Egy szűkkörű, elfogult szakértői zsűri ítéli meg az országokat: az úgynevezett „Magyarország-szakértők” ugyanazon baloldali szakértői véleményhegemóniához tartozó személyek, akik nemcsak egyirányba elfogultak, de adott esetben nem is a korrupcióval kapcsolatos tudományterület szakértői.
4. A Transparency és adatdonor indexei körbehivatkozzák egymást: a World Justice Project Rule of Law Indexe és a Freedom House is a Transparency-re mutat hivakozási alapként korrupcióval kapcsolatos pontszáma meghatározásakor, melyet végül ismét felhasznál a Transparency.
5. Országonként különböző és eltérő számú indexet vesznek figyelembe: 10-nél több index egyik ország esetében sem szolgáltat részpontszámokat, 13 ország esetében viszont csak 3 részpontszámból tudtak a rangsorhoz pontszámot előállítani. Az adatforrások eltérő száma miatt különböző súllyal esnek számításba az egy-egy szervezettől átvett értékelések.
6. Az éves index országonként eltérő éveket vesz alapul: bár az éves rangsor éves korrupciós szintről számol be, a 2023-as rangsor alapjául szolgáló személyes vélemények valójában 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazódtak meg.
7. A Transparency szerint legkevésbé korrupt országok a Transparency fő finanszírozói: a Transparency-t finanszírozó, liberális vezetésű országok rendre kiválóan szerepelnek a szervezet rangsorán, annak ellenére, hogy azok hangosak a valódi állami korrupciós ügyektől. Ez az ellentmondásos helyzet felveti a maffiában jelllemző „védelmi pénz” szedésének látszatát.
8. Magyarország valójában az EU 27 tagállama közül a 7. legkevésbé korrupt – az EU hivatalos felmérése szerint. Az Eurobarometer felmérése alapján hazánkban az EU-átlagnál jobb a kormány korrupció elleni küzdelmének megítélése (HU: 37 százalék, EU: 30 százalék), amely az EU-rangsorban a hetedik legjobb eredmény.

Mindezek alapján a Nézőpont Intézet felszólítja a közélet minden, magyar és külföldi szereplőjét, hogy a továbbiakban tartózkodjon a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexére való hivatkozástól, s az egész politikai termék komolyan vételétől. Indokoltnak tartjuk továbbá, hogy az Európai Bizottság vonja vissza minősítését, amelyben a Korrupció Érzékelési Indexet megbízható adatforrásnak minősítette.

A teljes elemzés az alábbi linken olvasható.