A Nézőpont Intézet nyolcadik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy a magyar-német kapcsolatokat egyfajta elidegenedés jellemzi a megelőző évekhez képest, ugyanakkor a negatív helyzetképből nem következik negatív jövőkép. A legvitásabb nemzetközi kérdésekben látható véleménykülönbségek nem váltak a másik nemzet tagjaival szembeni stigmává, s a kapcsolatok mélyítését továbbra is a többség támogatja mindkét nemzet körében.
A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány november 21-én tartott közös rendezvényén mutatták be az idei magyar-német barométer eredményeit.
Michael Winzer A Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy 2017 óta a Nézőpont Intézettel közösen készítik el a barométert, ami mindig egy egzakt, tudományos tényeken alapuló elemzés, bemutatja a jó és rossz fejleményeket egyaránt. Bár idén is vannak negatív vélemények, a jó hír az, hogy a személyes nagyrabecsülés a németek és magyarok között továbbra nagyon magas, s továbbra is erősek az érzelmi kapcsolatok.
Dr. Hende Csaba a magyar Országgyűlés alelnöke történelmi példákkal illusztrálta a két nemzet közötti kapcsolatok hosszú múltra visszatekintő hagyományát. Elmondta, hogy a mai bemutató egy sok éves együttműködés eredménye. Bár nem túl pozitív képet mutatnak jelenleg a magyar-német kapcsolatok, a kétoldalú kapcsolatok mindig megjavíthatók és dolgozni is kell azok javításán.
A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Intézet magyar-német barométerének eredményeit Dr. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Herrmann Binkert, az INSA-Consulere GmbH ügyvezető igazgatója, korábbi államtitkár mutatta be.
Az idei kutatás az „Idegenkedő barátok” címet viselte, ami jól mutatja, hogy van egyfajta elidegenedés a két nemzet között.
A magyar-német barométer tanulmánynak a legfontosabb megállapításai az alábbiak:
-
Növekvő érdeklődés jellemzi a két nemzet tagjait az európai és a nemzetközi politika iránt. Egy év alatt a magyarok körében 54 százalékról 65 százalékra, a németek körében 69 százalékról 74 százalékra nőtt azok aránya, akik nagyobb figyelmet tanúsítanak a nemzetközi események felé.
-
Olyan nemzetközi politikai témák megítélése húz törésvonalat a két ország közé, mint a migráció, az orosz-ukrán háború vagy az Európai Unió jövője. Egyaránt minden második magyar és német helyteleníti a másik ország kormányának háborúval kapcsolatos politikáját, s ugyanilyen arányban tartja helytelennek a másik ország európai jövőképét is.
-
A fontos témákat érintő véleménykülönbségek időszakos elidegenedéshez vezettek a két nemzet egymásról való vélekedésében. Ez elsősorban a másik nemzetről alkotott vélemény, a két ország kapcsolatainak értékelése, valamint a másik ország megítélésének alakulásában hagyott nyomot.
-
A magyarok esetében a két nemzet kapcsolatainak megítélésében 2023-ban látható jelentős romlás 2024-ben a németek esetében is megtörtént. A magyarok 39 százaléka, a németek 26 százaléka tartja jónak a két ország kapcsolatát.
-
A véleménykülönbségeket felerősíti Magyarország aránytalanul negatív németországi médiaképe. A 2023-as német és magyar médiamegjelenéseket vizsgálva kijelenthető, hogy a német sajtó közel hatszor kritikusabb a magyar kormánnyal és kormányintézkedésekkel kapcsolatban, mint a magyar média a német kormány esetében.
-
A politikai véleménykülönbségek azonban nem váltak a másik nemzet tagjaival szembeni stigmává. A másik nemzetéhez tartozó emberek elvi elfogadása különböző társadalmi szerepekben továbbra is kölcsönösen magas. Ötből legalább négy magyar és német fogadná el a másikat országa lakosának, szomszédjának, beosztottjának vagy barátjának.
-
A negatív helyzetképből továbbra sem következik negatív jövőkép. A két nemzet tagjainak többsége továbbra is hasznosnak tartaná a kapcsolatok mélyítését, a magyaroknak változatlanul a háromnegyede (75 százalék), míg a németeknek több mint fele (53 százalék).
-
A jelen politikai vitái harmincöt év után sem feledtették Magyarország szerepét a berlini fal leomlásában, melynek ma is tudatában van a németek 54 százaléka.
A teljes elemzés az alábbi linken olvasható magyar és német nyelven.
A prezentáció az alábbi linken érhető el.
Die vollständige Analyse kann auf Ungarisch und Deutsch unter dem folgenden Link gelesen werden.
Die Präsentation ist unter folgendem Link verfügbar.
