A Nézőpont Intézet kilencedik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy bár egyes politikai kérdésekben nincsen egyetértés, a két nemzet polgárai továbbra is elfogadják egymást.
A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány szeptember 30-án tartott közös rendezvényén mutatták be az idei magyar-német barométer eredményeit.
Az eseményt megnyitó megszólalásában Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung e.V. magyarországi irodájának vezetője kiemelte, hogy a barométer tárgyilagosan, számokra alapozott módon ad betekintést a német-magyar kapcsolatok valós állapotába, mely önmagában is jól példázza a német-magyar együttműködés erejét, a kölcsönös megbecsülés a német-magyar együttműködés alapja.
A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Intézet magyar-német barométerének eredményeit Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője mutatta be. A másik nemzetről véleményt alkotók körében a magyarok 75, míg a németek 57 százaléka volt pozitív véleménnyel a másik nemzetről. A kölcsönös megítélés fontos mutatója, hogy valamennyi társadalmi szerepkörben elfogadná egymást a két nemzet több mint háromnegyedes többsége.
A kétoldalú kapcsolatokat a magyarok 46 százaléka, a németek 30 százaléka tartja jónak, A kutatásból kiderült, hogy a kapcsolatok megítélését erősen befolyásolhatja a két ország eltérő, Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikája, miközben a Kínával való gazdasági együttműködés erősítését mind a magyarok (61 százalék), mind a németek (63 százalék) többsége támogatja. A megosztó témák kapcsán szintén kiderült, hogy a németek nagyobb arányban (39 százalék) gondolják Magyarországról, mint a magyarok (31 százalék) Németországról, hogy jól kezeli a migrációt.
Az esetleges politikai viták ellenére jó hír, hogy a magyarok 75 százaléka, míg a németek 65 százaléka gondolja úgy, hogy erősíteni kell a két ország kapcsolatát.
Idén ünnepli Németország újraegyesítésének 35. évfordulóját, mely alkalomból a barométer arra a kérdésre is kitért, hogy milyen szerepet tulajdonítanak ma a magyarok és a németek hazánknak ebben a történelmi eseményben. Mindkét nemzet (magyarok 55 százaléka, a németek 54 százaléka) többsége úgy gondolja, hogy Magyarország fontos szerepet töltött be Németország újraegyesítésében.
Hermann Binkert, az INSA-Consulere GmbH ügyvezető igazgatója, korábbi államtitkár online csatlakozott a bemutatóhoz. Hermann Binkert hangsúlyozta az értékalapú politizálás és a demokratikus vita fontosságát, véleménye szerint az eszmecsere az európai értékekről elengedhetetlen a két nemzet között.
Az eseményen felszólalt továbbá Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki kiemelte, hogy összességében a német-magyar kapcsolatok továbbra is pozitívak, amelyet az adatok is alátámasztanak. A magyar külkereskedelmi adatok, továbbá a debreceni gyár megnyitása szintén demonstrálja, hogy a német-magyar gazdasági kapcsolatok nem a múlt örökségét jelentik, hanem a két ország viszonyát ma is erősen meghatározó tényező. Kiemelte, hogy a hangsúlyt az együttműködésre és az egyetértésre kell helyezni, nem pedig arra, hogy egyes politikai kérdésekben a kormányok eltérő állásponton vannak.
A prezentáció az alábbi linken érhető el.
Die Präsentation ist unter folgendem Link verfügbar.