A Nézőpont Intézet kilencedik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy bár egyes politikai kérdésekben nincsen egyetértés, a két nemzet polgárai továbbra is elfogadják egymást.

A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány szeptember 30-án tartott közös rendezvényén mutatták be az idei magyar-német barométer eredményeit.

Az eseményt megnyitó megszólalásában Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung e.V. magyarországi irodájának vezetője kiemelte, hogy a barométer tárgyilagosan, számokra alapozott módon ad betekintést a német-magyar kapcsolatok valós állapotába, mely önmagában is jól példázza a német-magyar együttműködés erejét, a kölcsönös megbecsülés a német-magyar együttműködés alapja.

A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Intézet magyar-német barométerének eredményeit Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője mutatta be. A másik nemzetről véleményt alkotók körében a magyarok 75, míg a németek 57 százaléka volt pozitív véleménnyel a másik nemzetről. A kölcsönös megítélés fontos mutatója, hogy valamennyi társadalmi szerepkörben elfogadná egymást a két nemzet több mint háromnegyedes többsége.

A kétoldalú kapcsolatokat a magyarok 46 százaléka, a németek 30 százaléka tartja jónak, A kutatásból kiderült, hogy a kapcsolatok megítélését erősen befolyásolhatja a két ország eltérő, Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikája, miközben a Kínával való gazdasági együttműködés erősítését mind a magyarok (61 százalék), mind a németek (63 százalék) többsége támogatja. A megosztó témák kapcsán szintén kiderült, hogy a németek nagyobb arányban (39 százalék) gondolják Magyarországról, mint a magyarok (31 százalék) Németországról, hogy jól kezeli a migrációt.

Az esetleges politikai viták ellenére jó hír, hogy a magyarok 75 százaléka, míg a németek 65 százaléka gondolja úgy, hogy erősíteni kell a két ország kapcsolatát.

Idén ünnepli Németország újraegyesítésének 35. évfordulóját, mely alkalomból a barométer arra a kérdésre is kitért, hogy milyen szerepet tulajdonítanak ma a magyarok és a németek hazánknak ebben a történelmi eseményben. Mindkét nemzet (magyarok 55 százaléka, a németek 54 százaléka) többsége úgy gondolja, hogy Magyarország fontos szerepet töltött be Németország újraegyesítésében.

Hermann Binkert, az INSA-Consulere GmbH ügyvezető igazgatója, korábbi államtitkár online csatlakozott a bemutatóhoz. Hermann Binkert hangsúlyozta az értékalapú politizálás és a demokratikus vita fontosságát, véleménye szerint az eszmecsere az európai értékekről elengedhetetlen a két nemzet között.

 

Az eseményen felszólalt továbbá Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki kiemelte, hogy összességében a német-magyar kapcsolatok továbbra is pozitívak, amelyet az adatok is alátámasztanak. A magyar külkereskedelmi adatok, továbbá a debreceni gyár megnyitása szintén demonstrálja, hogy a német-magyar gazdasági kapcsolatok nem a múlt örökségét jelentik, hanem a két ország viszonyát ma is erősen meghatározó tényező. Kiemelte, hogy a hangsúlyt az együttműködésre és az egyetértésre kell helyezni, nem pedig arra, hogy egyes politikai kérdésekben a kormányok eltérő állásponton vannak.

 A prezentáció az alábbi linken érhető el.

Die Präsentation ist unter folgendem Link verfügbar.

Sajtóközlemények

2025.09.30.
A Nézőpont Intézet kilencedik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy bár egyes politikai...
2025.05.17.
STATISZTIKA ELEMZÉS A 2025-BEN MEGJELENT CIKKEKBŐL A Nézőpont Intézet 19, igazolhatóan részben külföldi forrásból működő, magyar nyelvű sajtótermék 2025-ben megjelent cikkeit vizsgálta meg és a...
2025.03.11.
A Nézőpont Intézet idén is egy rendezvény keretén belül adta át a Jótollú magyar újságíró díjat. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a kitüntetést azért...
2025.02.11.
Hasonlóan az elmúlt évekhez, a Nézőpont Intézet megvizsgálta Magyarország 2024-es médiaképét a nemzetközi sajtóban. Az elemzés 14 nyelven összesen 91 médium híreit követte nyomon, s hasonlította...
2025.01.15.
A Nézőpont Intézet sajtótájékoztató keretein belül ismertette a Transparency International korrupciós indexéről szóló elemzését. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője bemutatta a...
2024.11.22.
A Nézőpont Intézet nyolcadik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy a magyar-német...
2024.11.20.
A Nézőpont Intézet november 19-én, Brüsszelben mutatta be elemzését, melyben az Európai Unió intézményei jogállami kritériumoknak való megfelelését vizsgálta. A tanulmány 18 olyan területet...
2024.11.08.
A Nézőpont Intézet hallgatók körében végzett kutatása szerint a modellváltó egyetemek hallgatóinak nagy többsége elégedett egyetemi körülményeivel, miközben javuló tendenciákat is érzékel. Az...
2024.06.25.
A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon...
2024.06.17.
Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf...
2024.06.10.
Európai Parlamenti és önkormányzati választás-értékelő rendezvény A Nézőpont Intézet és a Mandiner közösen tartott választásértékelő rendezvényt a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati...
2024.06.10.
A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135...