Az EP-választás tétje: lesz-e világháború-ellenes többség
Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút előmozdítani, illetve az azt megelőzni szándékozó erők. A májusi erőviszonyok alapján a jelenleg világháborút kockáztató néppárti-liberális-zöld tengely lehet a legnagyobb (44,7 százalék), ugyanakkor meglenne az esély egy, ideológiai törésvonalakat felülíró, világháború-ellenes eseti nagykoalícióra (50,3 százalék), ha az összes szuverenista, baloldali és szociáldemokrata képviselő összefog.
2024. június 6. és 9. között tartják az EU-tagállamokban európai parlamenti választásokat, melynek kiemelt témája az orosz-ukrán háború kérdése. Bár az európaiak 58 százaléka elégedetlen az Európai Unió háborúval kapcsolatos politikájával, a brüsszeli fősodor egyre határozottabban képviseli háborúpárti álláspontját, s a tagállamok közül csak Magyarország és Szlovákia szorgalmaz békés megoldást az orosz-ukrán háborúban.
Az utóbbi hetekben Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos tervek új szintre léptek, melyek új törésvonalakat rajzolhatnak a háború kérdésében. A legújabb javaslatok az Ukrajna elleni háború további eszkalálásának, világháborúvá fokozásának tervét sejtetik.
Számos, ebbe az irányba mutató kijelentés hangzott el az elmúlt időszakban. A Biden-kormány és egyes európai vezetők engedélyt akarnak adni arra, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel katonai célpontokat támadjon Oroszország háború előtti felségterületén. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy háború esetén kész atomfegyvert fogadni hazájába. Emmanuel Macron francia elnök pedig már azt sem zárta ki, hogy nyugati csapatokat küldjön Ukrajnába, s francia katonai kiképzőtisztek érkezni is fognak oda. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke elsők között szeretné elfogadtatni az európai szintű kötelező sorkatonai szolgálatot az újonnan megválasztott Európai Parlamenttel. A háborúban való részvételre való nyitottság leglátványosabb jele, hogy a balti vezetők arról tájékoztatták Németországot, hogy katonákat fognak küldeni a konfliktuszónába, ha Oroszország jelentős területet hódít meg Ukrajnában. Nem meglepő, hogy Oroszország ezen felvetésekre az általa indított háború intenzitásának növelését helyezte kilátásba.
A Nézőpont Intézet az európai parlamenti választások előtt, az egyes tagállamok közvélemény-kutatásai alapján elkészítette előzetes mandátumbecslését, melyben azt is megvizsgálta, hogy milyen esélyei vannak egy ad hoc többségnek, amely hajlandó lehet fellépni a világháborús pszichózissal szemben.
Egy héttel az európai parlamenti választások előtt, a jelenlegi erőviszonyok alapján nemcsak a szuverenista oldal fog várhatóan erősödni, de egy ennél is szélesebb ad hoc szövetség jöhet létre, mely képes lehet ellensúlyt képezni a világháború felé vezető politika képviselőivel szemben. Bár az EP-képviselőcsoportok frakciófegyelme jóval lazább, mint az egyes tagállamokban, a pártcsaládok vezetőinek és vezetőpártjainak véleménye általában irányadó a parlamenti erők állásfoglalását illetően. Már csak azért is, mert az egyes pártoknak az EP-választás után kell a számukra kedves frakciót kiválasztaniuk.
A világháborús európai politikát támogató csoport nagyrészét a jelenleg is az Európai Parlamentet irányító nagykoalíció tagjai alkotják, melyek várhatóan mind veszítenek eddigi mandátumarányukból. A néppárti-liberális-zöld tengely mandátumaránya 44,7 százaléka lehet. Ebben a táborban csak nagyon kevesen, mint például a magyar KDNP-s képviselő, ellenzik a háborút és a világháborút is.
Nagy kérdés, hogy a világháborúhoz vezető lépéseket jelenleg ellenző, sőt magát a kampányban egyenesen békekancellárként bemutató Olaf Scholz szocialista pártcsaládja egységes tud-e maradni a világháború ellenzésében. Ha az európai szocialisták is egységesen a világháború oldalára állnak, 17,9 százalékos várható mandátumarányuk miatt a világháborúpárti többség elkerülhetetlen.
Ezzel szemben a világháborút ellenző tábor egy ideológiai törésvonalakon átívelő, eseti nagykoalíció lehet. A világháború-ellenes összefogás vezető ereje lehet a megerősödő és átalakuló új jobboldal, melynek választások utáni formája bizonytalan, de potenciálisan magában foglalhatja a mostani konzervatív és a mostani Identitás-frakció valamennyi tagpártját a német AfD kivételével. Érdekesség, hogy az új jobboldallal egyéb értékrendi kérdésekben egyáltalán nem egyező Baloldal szintén világháború-ellenes, s ezzel a furcsa egyedi koalíció másik meghatározó oldalát adja. Szintén a világháborút megelőzni hajlandó tábort erősíthetik egyes, jelenleg független pártok, mint például a német AfD, az olasz Öt Csillag Mozgalom, vagy éppen a Smer és Hlas szlovák kormánypártok. Az orosz-ukrán háború világméretűvé válását nem támogatók köre így összesen az európai parlamenti mandátumok 32,4 százalékát jelentené.
Az európai pártok májusi erőviszonyai alapján tehát a világháborúpárti képviselőké a legnagyobb tábor, de nincs abszolút többségük, míg a világháború-ellenes szövetségnek minden esélye megvan, hogy megszervezze eseti jelleggel, saját európai parlamenti többségét. A következő napok fontos eseménye lehet Magyarországon és Európában, ha az EP-választáson induló politikai erők színt vallanak a világháborúhoz fűződő terveikről. Különösen is a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjába tartó pártoknak kellene tisztázniuk álláspontjukat.
A teljes elemzés az alábbi linken olvasható.