MAGYARORSZÁG-KÉP A NEMZETKÖZI SAJTÓBAN 2023 ELEMZÉS BEMUTATÁSA

Magyarország-kép a nemzetközi sajtóban címmel mutatta be a Nézőpont Intézet a 18 országra kiterjedő, 15 nyelvterület 100 politikailag releváns online és nyomtatott sajtótermékét vizsgáló kutatását a 2023. évre vonatkozóan. Orbán Viktor kormányzásának belpolitikai sikerei és politikai kezdeményezései (család- és gyermekvédelem, gender-kérdés, szuverenitásvédelem, antimigrációs intézkedések), valamint még a legnagyobb politikai ellenszélben is határozott nemzetközi fellépése felkeltették a világpolitika szereplőinek érdeklődését, ami egyben kiemelt médiaérdeklődéssel is jár. A nemzetközi tér legkülönbözőbb kihívásai (migrációs- és Covid-válság, orosz-ukrán konfliktus) és az ezekre adott szuverén magyar megoldások csak tovább erősítették a Magyarországra irányult intenzív figyelmet, sőt a nemzetközi fősodortól eltérő (unortodox), hatékony intézkedések kifejezetten éles politikai, valamint sajtótámadások – gyakran baráti – kereszttüzét irányították hazánkra. A magyar modell sajátosságain túl a 2023-as év hazánkról szóló tudósításait, különösen azok kedvező vagy éppen ellenkező előjelű voltát, az orosz-ukrán háború határozta meg Magyarország megítélését tekintve.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetőjének köszöntője után Boros Bánk Levente elemzési igazgató foglalta össze a vizsgálat legfontosabb tanulságait. A kutatás legfontosabb megállapításai az alábbiak:

  • Nézőpont Intézet 2023-ban 18 országot magába foglaló 15 nyelvterület 100 politikailag releváns online és nyomtatott sajtótermékének összesen 19153 Magyarországgal kapcsolatos médiamegjelenését szemlézte és elemezte mennyiségi és tartalmi szempontból.

 

  • A tavalyi évben hazánkkal legintenzívebben az orosz (médiumonként átlagosan 697 megjelenés), az olasz (327) és a szerb sajtó foglalkozott (304). Legkevesebb hírt az izraeli (44), meglepő módon a német (89), valamint a szlovén (111) sajtó szentelt Magyarországnak.

 

  • A 2023-as híradásokat az orosz-ukrán konfliktus és az ahhoz kötődő témakörök (anyagi és katonai támogatás, EU- és NATO-bővítés, energiaellátás) dominálták, további kiemelt figyelmet szenteltek – az ezzel részben összefüggő – Magyarország és az EU kapcsolatának (források visszatartása, költségvetés-módosítás), de a katolikus egyházfő magyarországi látogatása, valamint a magyar miniszterelnök és az orosz elnök találkozója is relatíve nagy médiafigyelmet vonzott.

 

  • A hazánkról megjelent hírek tálalását hármas (pozitív, semleges, negatív) skálán értékelték a Nézőpont Intézet elemzői attól függően, hogy Magyarország szempontjából milyen összképet sugallt az adott írás. Ebben a megközelítésben a vizsgált megjelenések 22 százaléka volt pozitív kicsengésű (ami emelkedés az előző évekhez képest), 38 százalék semleges, azaz objektívnak tekinthető, míg 40 százalékuk – tehát a relatív többség – negatívan állította be a Magyarországgal kapcsolatos történéseket.

 

  • A 2023-as év, elsősorban az orosz-ukrán háború árnyékában, a polarizáció tendenciáit mutatja, elsősorban a nyugati sajtóban: mind a negatív, mind a pozitív megjelenések javára csökkent a semleges tudósítások aránya. A háborús tábor másik felét képviselő orosz sajtó viszont kedvezőbb képet kezdett el festeni Magyarországról.

 

  • A tavalyi évben a legkritikusabb médiumok, immár hagyományosan, a nyugati világ sajtóorgánumai voltak, az ott regisztrált megjelenések 63 százaléka minősíthető negatívnak hazánk szempontjából. A sort ismét a francia sajtó vezeti 71 százaléknyi kritikus megjelenéssel, őket Spanyolország követi (70 százalék), míg a harmadik helyre az angol nyelvű sajtó került (69 százalék). Ez utóbbi esetében radikális átrendeződés ment végbe, hiszen az angol nyelvterületen a korábbi évekhez képest drasztikusan lecsökkent az objektív tudósítások aránya, míg jelentősen növekedett a bíráló írások megoszlása. A német sajtó évek óta stabilan negatív fényben tünteti fel hazánkat, gyakorlatilag minden évben 63 százaléknyi a Magyarország-kritikus írások aránya.

 

  • A legobjektívebben továbbra is a közép- és kelet-európai sajtó számol be a Magyarországgal kapcsolatos eseményekről, a hírek relatív többsége (45 százalék) a térségben semleges polaritásúnak volt mondható. A legbarátságosabb szomszédnak ebben a tekintetben Szerbia bizonyult 41 százaléknyi pozitív és csupán 9 százaléknyi negatív hírrel. A legsemlegesebb a lengyel sajtó volt (65 százalék objektív tudósítás). Az orosz sajtó – a háború okán – megnövekedett figyelme (relatív) többségében szintén semleges hírekben nyilvánult meg (44 százalék).

 

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a a nemzetközi média területén továbbra is egyenlőtlen a pálya, a 2010-es választások után a balliberális sajtó kereszttüzébe került a magyar politika. A Soros-világ által irányított baloldali narratíva egyértelmű célja, hogy a magyar kormányt ellehetetlenítse, megbuktassa. Kiemelte, hogy a magyar politika a valóságon és a tényeken alapul, a kormány mindenkor a magyar érdekeket képviseli, még ha az ütközik is az EU döntéshozóinak érdekeivel. Nyugat-Európában háborús pszichózis uralkodik, az EU továbbra is támogatja a konfliktust, az öldöklés folytatását. Véleménye szerint a baloldali nyomás az idei évben sem fog csökkenni, az EU-s elnökség idejére, az EP választások utáni intézményi átalakulás során sem csitul várhatóan.

A rendezvényt záró panelbeszélgetésen a résztvevők egyet értettek abban, hogy a nyugat-európai sajtó erősen kritikus, elfogult a magyar kormánnyal szemben, főleg a háború kérdésével kapcsolatban annak ellenére, hogy az európai emberek többsége is a magyar kormányhoz hasonlóan békepárti. Kovács Zoltán államtitkár elmondta, hogy a háború várhatóan elhúzódik, ezért is van szükség az EU-ban változásra. Georg Gafron német újságíró és médiavállalkozó elmondta, hogy a magyar kormánynak rengeteg jó és követendő intézkedése van, ezeket kell hangsúlyozni a nemzetközi médiában is. Kovács Zoltán államtitkár elmondta, hogy továbbra sem a nemzetközi kritikák és vélemények határozzák meg a magyar kormány döntéseit, hanem a magyar emberek érdekei. A feladat az idei évben és a jövőre nézve is az, hogy a nemzetközi konzervatív média megértse Magyarország álláspontját és céljait.

 

A teljes közlemény az alábbi linken érhető el.