Orbán Viktor a második legnagyobb felhatalmazással vesz részt az EU-csúcson

Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francai elnök csupán 13,9, illetve 14,6 százalékos eredményt értek el. Szintén jelzésértékű az Európai Tanácsban, hogy a nagy tagállamok vezetői közül Pedro Sánchez spanyol kormányfő (30,18 százalék) sem tudta megnyerni hazájában az EP-választást, míg Giorgia Meloni kormánypártja a ciklus közepe felé közeledve is (28,76 százalék) képes volt győzelmet aratni.

Az európai parlamenti választások után első alkalommal ül össze az Európai Tanács, melynek informális megbeszélésen arról egyeztetnek, hogy kiket jelöljenek az Európai Unió vezető pozícióiba. A döntéseket formálisan nagyjából két hét múlva, „megerősített minősített többséggel” kell meghozni, amelyet 8 tagállam, vagy az európai népesség 35 százalékát képviselő kormány- és államfők akadályozhatnak meg.

Mivel a személyi kérdésekről az országvezetők, s nem az egyes tagállamok polgárai döntenek, a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes kormány- és államfők pártjai mekkora támogatást kaptak az európai parlamenti választáson, mekkora a legitimitásuk a soron következő fontos döntésekhez.

Az Európai Tanács
(EiT) tagjai
TagállamEiT szavazati
súly
PártOrszágvezető nemzeti
pártjának
EP-eredménye
Robert Abela Málta 0,12% Partit Laburista 45,26%
Orbán Viktor Magyarország 2,13% Fidesz-KDNP 44,82%**
Donald Tusk Lengyelország 8,37% PO 37,06%
Andrej Plenković Horvátország 0,85% HDZ 34,60%
Luís Montenegro Portugália 2,33% PSD 31,11%
Pedro Sánchez Spanyolország 10,67% PSOE 30,18%
Giorgia Meloni Olaszország 13,25% Fratelli d’Italia 28,76%
Kyriakos Mitsotakis Görögország 2,31% Néa Dimokratia 28,31%
Evika Siliņa Lettország 0,42% Vienotiba 25,09%
Petteri Orpo Finnország 1,24% Nemzeti Koalíció 24,80%
Robert Fico Szlovákia 1,21% SMER 24,76%
Karl Nehammer Ausztria 2,02% ÖVP 24,50%
Luc Frieden Luxemburg 0,15% CSV 22,91%
Robert Golob Szlovénia 0,47% Svoboda! 22,16%
Simon Harris Írország 1,15% Fine Gael 20,79%
Kaja Kallas Észtország 0,30% Észt Reformpárt 17,90%
Ulf Kristersson Svédország 2,34% Moderaterna 17,60%
Mette Frederiksen Dánia 1,31% Szociáldemokraták 15,57%
Emmanuel Macron Franciaország 15,11% Renaissance 14,60%**
Olaf Scholz Németország 18,72% SPD 13,90%
Mark Rutte Hollandia 3,99% VVD 11,60%
Petr Fiala Csehország 2,40% ODS 11,14%*
Alexander De Croo Belgium 2,61% Open VLD 5,76%
Dimitar Glavcsev Bulgária 1,44% független
Nikos Christodoulides Ciprus 0,20% független
Gitanas Nausėda Litvánia 0,63% független
Klaus Werner Iohannis Románia 4,23% független

*közös listáról szerzett mandátumok fele került az országvezető pártjának frakciójába
**közös lista összes mandátuma az országvezető pártjának frakciójához került

A 27 tagállami vezető közül Orbán Viktor Európa-politikája rendelkezik a második legerősebb demokratikus legitimációval (44,82 százalék), kevesebb mint fél százalékkal maradva el a kvázi kétpártrendszerben versengő máltai Munkáspárt (45,26 százalék) európai parlamenti választási eredményétől.

A legnagyobb felhatalmazást szerzők között szerepel még Donald Tusk, miután a PO 37,1 százalékos eredményt ért el, igaz, csak kevéssel megelőzve a 36,2 százalékot elérő PiS-t. Szintén az élmezőnyhöz tartoznak a portugál (31,1 százalék) és spanyol (30,2 százalék) kormányfők is. Pedro Sanchez spanyol szocialista miniszterelnök eredményét azonban beárnyékolja, hogy nem sikerült megnyernie a spanyol EP-választásokat, s alulmaradt a néppárti PP-vel szemben (34,2 százalék).

A német-francia tengely gyengülését jelzi, hogy a legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Németország és Franciaország országvezetőinek pártjai szerepeltek az egyik leggyengébben az összeurópai megmérettetésen. Olaf Scholz német kancellár szociáldemokrata pártja mindössze 13,9 százalékos eredményt ért el, melyet még a teljes német rezsim által elszigetelt AfD is megelőzött (15,9 százalék). Emmanuel Macron francia elnök liberális listája szintén várakozáson alul szerepelt (14,6 százalék), s alulmaradt szuverenista kihívójával, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésével (31,37 százalék) szemben.

Az országvezetőknek arra is figyelemmel kell lennie, hogy a Bizottság elnökét ők csak jelölik, s jelöltjüket az Európai Parlament abszolút többsége (legalább 361 képviselő) választhatja meg.

Sajtóközlemények

2024.06.25.
A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon...
2024.06.17.
Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf...
2024.06.10.
Európai Parlamenti és önkormányzati választás-értékelő rendezvény A Nézőpont Intézet és a Mandiner közösen tartott választásértékelő rendezvényt a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati...
2024.06.10.
A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135...
2024.06.01.
Az EP-választás tétje: lesz-e világháború-ellenes többség Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút...
2024.05.30.
„ Merre tovább Európa?” Közvélemény-kutatói konferencia az európai parlamenti választásokról címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a...
2024.05.29.
Elindult a partpreferencia.hu, amely közérthetően és szakmailag megalapozottan mutatja be az egyes közvélemény-kutató intézetek „legvalószínűbb listás választási eredményre” vonatkozó...
2024.04.18.
Az Európai Parlament megrendelésére készített Eurobarometer-kutatás szerint az európaiak többsége elégedetlen az EU fellépéseivel a migráció (71 százalék) és az orosz-ukrán háború (58 százalék)...
2024.02.21.
Az Alapjogokért Központ, a Danube Institute, a Nézőpont Intézet és Századvég Alapítvány levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hiszen aggályosnak tartják, hogy amíg a köztudottan Soros-hálózathoz...
2024.02.15.
Magyarország-kép a nemzetközi sajtóban címmel mutatta be a Nézőpont Intézet a 18 országra kiterjedő, 15 nyelvterület 100 politikailag releváns online és nyomtatott sajtótermékét vizsgáló kutatását a...
2024.01.11.
Kutatói kerekasztal – öt hónappal az EP-választások előtt címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93., a Századvég Alapítvány...
2023.11.21.
A Nézőpont Intézet arra vállalkozott idei, Hófehér gazdaság felé című kutatásában, hogy a regionális különbségek és az időbeni változások figyelembevételével vizsgálja meg a közép-európai térség...