A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon vizsgálta a magyar médiapiac jelenlegi helyzetét. A megállapításokat egy szakmai előadás keretében mutatták be június 25-én.
A rendezvény során átadták a 2024-es Jótollú magyar újságíró díjat is, amelyet idén Járai Judit vehetett át.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet vezető-helyettese vezette fel a „Sajtószabadság Magyarországon 2024” elemzés bemutatóját, röviden ismertetve a tanulmány 10 fő megállapítását.
Boros Bánk Levente kiemelte, hogy érdemes megvizsgálni kik azok a külföldiek, akik különböző eszközökkel befolyásolni kívánják a magyar belügyeket. Elmondta, hogy megvizsgálták a különböző sajtóorgánumok beszámolóit, de számos esetben, például az atlatszo.hu vagy a valaszonline.hu kiadói, nem adtak le a tavalyi évre kimutatást. de a leadott beszámolók is gyakran átláthatatlanok, különösen a külföldi finanszírozás kérdésében. A dokumentumok alapján biztosan kijelenthető, hogy kifejezetten kormánykritikus médiumokhoz 2023-ban milliárdos nagyságrendű külföldi donációk érkeznek.
A külföldi támogatások forrása a különböző szervezetek mellett a nagykövetségek is számos esetben adtak támogatást. A legtöbbet az Amerikai Nagykövetség biztosította, emellett kiemelt támogató az USA Külügyminisztériuma és az EU szervezetei is. Különösen aktívvá vált a médiafinanszírozás terén az Európai Unió, miután a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok bejelentették, hogy megszüntetik tevékenységüket az Unióban. Beszédes az is, hogy csak az Európai Unió az elkövetkező években 75 milliárd Ft forrást biztosít a „szabad sajtó” működésére a tagállamokban. Ebből az alapból Magyarországon csak kormánykritikus újságok kiadói részesültek.
A Nézőpont Intézet vezető-helyettese megemlítette végül a külföldi finanszírozás egy rejtett, szintén nehezen felderíthető formáját a láncfinanszírozást. A nemzetközi térben számos hálózat, ernyőszervezet létezik, melyekhez Magyarországon működő médiumok, szerkesztőségek is csatlakoztak, vagy valamilyen formában aktivitást fejtenek ki Magyarországon. Ezen szervezetek, akár a fentiekhez hasonlóan közvetlen anyagi forrásokban részesítik a magyarországi kormánykritikus felületeket, akár természetben biztosítanak támogatást számukra.
A Nézőpont Intézet a magyar média külföldi finanszírozásának vizsgálata alapján javasolja a jogalkotóknak, hogy vezessenek be részletesebb szabályozást arról, hogy melyik kiadó honnan és mekkora összegű külföldi támogatást fogad el működéséhez.
Lánczi Tamás, Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a rendezvényen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy rengeteg befolyásolási kísérletnek van kitéve egy olyan kis ország mint Magyarország. A Szuverenitásvédelmi Hivatal célja, hogy bemutassa ezeket az erőket, amelyek támadják az ország szuverenitását. Kiemelte, hogy a legfőbb eszköze a Hivatalnak a nyilvánosság, nem hatóságként működnek. Céljuk, hogy az egész magyar nyilvánosságot vizsgálják, hiszen a klasszikus sajtótermékek mellett más módon is próbálják befolyásolni. pl. közösségi médián keresztül.
A rendezvényen végül átadták a Jótollú magyar újságíró díjat. A kitüntetést azért hozta létre a Nézőpont Intézet, hogy a jobboldali, konzervatív sajtó munkatársai is megkaphassák a munkájukért járó figyelmet és elismerést.
2024-ben a kitüntetést Járai Judit külpolitikai újságíró kapta, aki több három évtizede a közmédia munkatársa és több generációnak magyarázta el a nemzetközi események hátterét.
A magyar médiapiacról szóló teljes elemzés az alábbi linken elérhető, melynek legfőbb megállapításai a következők:
- Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet
- A magyarországi médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek: a nyomtatott napi- és hetilapokat országosan terjesztik, a jelentős elektronikus médiumok országos lefedettségűek.
- A magyar lakosság eszközellátottsága kifejezetten magas: 8 milliónál többen tudják elérni a tévécsatornákat; a háztartások 92,7 százaléka rendelkezik szélessávú internettel, miközben a lakosságszámot messze meghaladó, 14 milliónál több mobilelőfizetés van az országban.
- A fogyasztók valamelyest nagyobb arányban követik a kormánykritikus, mint a kormánybarát médiumokat
- A magyar médiumok világosan besorolhatóak a kormányról alkotott véleményük alapján: minden médiatípusban vannak kormánybarát és kormánykritikus felületek.
- Valamelyest többen tájékozódnak a kormánykritikus (71 százalék, 5,6 millió fő) forrásokból, mint kormánybarát (64 százalék, 5,1 millió fő) médiumokból, ugyanakkor alacsony azok aránya, akik kizárólag csak az egyik típusú médiából tájékozódnak.
- A 2010-es kormányváltás óta megduplázódott a kormánykritikus médiumok száma
- A magyarországi médiaszabályozás szabadságpárti: bárki, bármikor, szabadon és könnyen alapíthat médiumot, ennek főszabály szerint egyetlen feltétele, hogy bejelenti azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál.
- 2010-ben még csak 36 kormánykritikus médium működött Magyarországon, 2024-re 61-re emelkedett a számuk.
- Magyarországon a kormánykritikus médiumok is nyereségesek
- Magyarország legjelentősebb kormánykritikus médiavállalkozásai folyamatosan növelik bevételüket, ami nyolc év alatt megduplázódott.
- Az ellenzéki sajtó kiadói összességében minden évben nyereségesek, összesített adózott eredményük 2023-ban mintegy 4 milliárd forint volt.
- A kormánykritikus médiumok kiadói nyereségéhez az elmúlt években egyre több külföldről érkező bevétel is hozzájárult, ezek pontos összege és forrása azonban a hivatalos beszámolókból nem olvasható ki.
- Átláthatatlan és egyre növekvő a kormánykritikus médiumok külföldi finanszírozása
- A Magyarországon működő médiumokhoz külföldről érkező források összegének és származási helyének teljes körű felderítése lehetetlen. Vélelmezhető, hogy éves szinten milliárdos nagyságrendű Magyarországon kívülről származó bevételekhez jutnak a kormánykritikus médiumok.
- A külföldi donorok köre széles, megtalálhatóak köztük külföldi kormányok (kiemelten az Egyesült Államok), nemzetközi szervezetek (Európai Unió), nemzetközi hatókörű alapítványok, alapok. Ezen szereplők gyakran láncfinanszírozáson (ernyőszervezeteken) keresztül maradnak rejtve.
- Napjaink háborús körülményei között (nemzet)biztonsági kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők pl. kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára (és közvéleményére).
- Az újságírók tabuk nélkül, bármilyen témában és bárkiről szabadon írnak
- Magyarország alkotmányában és törvényeiben, de jure garantálja a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát.
- A magyar médiapiac de facto megvalósítja ezen szabadságokat akár még az egyéni vagy közösségi jogok sérelmére is. A kormánykritikus médiumok széles körben adnak teret kormánypárti politikusok és közszereplők becsmérlésének vagy antidemokratikus kezdeményezéseknek. A kormánybarát média ugyanakkor az országot kívülről vagy külföldön támadókat kritizálja előszeretettel.
- A magyar médiahatóság függetlensége az uniós gyakorlathoz képest is erős
- Az Európai Unió számos tagállamának médiahatóságai a kormányok, gyakran egyenesen minisztériumok alárendeltségében működnek.
- Ezzel szemben a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és annak Médiatanácsa kizárólag az országgyűlésben kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénynek van alárendelve, utóbbi elnökét és tagjait a törvényhozó hatalom választja.
- A médiahatóság költségvetését az országgyűlés és saját források biztosítják, megteremtve ezzel a kormánytól való függetlenségét.
- A magyar médiahatóság súlyosabban szankcionálja a kormánybarát médiumokat
- A magyar médiahatóság gyakrabban és súlyosabban bünteti a kormánybarát médiát, mint a kormánykritikust.
- A független médiahatóság 2012 és 2023 között szankcionálta esetek több mint kétharmada volt kormánybarát vagy közszolgálati, míg egyharmadánál kevesebb volt kormánykritikus médiumhoz köthető.
- A kiszabott pénzbüntetések 62 százalékát (385 millió forint) kormánybarát, illetve közszolgálati, míg csupán 38 százalékát (235 millió forint) kellett kormánykritikus médiumnak befizetnie.
- A kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban működik
- A parlamentáris rendszerekben is ritka lehetőség, hogy az országgyűlési képviselők a parlamenti ülések ún. azonnali kérdések órájában közvetlenül, bármilyen témában, a konkrét kérdés előzetes megküldése nélkül kérdezhetik a miniszterelnököt, amelyre a kormányfő személyesen köteles válaszolni.
- A nyilvánosság kormányzati tájékoztatását szolgálja a minden kormányülést követő, ún. Kormányinfó, amely a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő közös, több órán át tartó sajtótájékoztatója, melyen a kormánykritikus és a kormánybarát médiumok képviselői bármilyen kérdést szabadon feltehetnek.
- A közérdekű adatokhoz való hozzáférést bárki számára legfeljebb harminc napon belül törvény garantálja, amely bírósági úton kikényszeríthető.
- A magyar közmédia közszolgálatisága intézményileg és tartalmilag is garantált
- A magyarországi közszolgálati médiaszolgáltatás közszolgálati jellegét sarkalatos törvényeken alapuló szabályzók garantálják, felügyeletében – paritásos alapon – kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt helyet kapnak.
- A közszolgálatiság a gyakorlatban olyan csatornák és tartalmak által valósul meg, amelyeket a profitorientált kereskedelmi adók nem tudnak vagy nem akarnak kínálni.
- A közmédia vezető hírműsorai a Francia Médiatanács (francia modell) által is meghatározott szabályhoz hasonló arányban szerepelteti a kormányoldal és az ellenzéki pártok képviselőit.