A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon vizsgálta a magyar médiapiac jelenlegi helyzetét. A megállapításokat egy szakmai előadás keretében mutatták be június 25-én.

A rendezvény során átadták a 2024-es Jótollú magyar újságíró díjat is, amelyet idén Járai Judit vehetett át.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet vezető-helyettese vezette fel a „Sajtószabadság Magyarországon 2024” elemzés bemutatóját, röviden ismertetve a tanulmány 10 fő megállapítását.

Boros Bánk Levente kiemelte, hogy érdemes megvizsgálni kik azok a külföldiek, akik különböző eszközökkel befolyásolni kívánják a magyar belügyeket.  Elmondta, hogy megvizsgálták a különböző sajtóorgánumok beszámolóit, de számos esetben, például az atlatszo.hu vagy a valaszonline.hu kiadói, nem adtak le a tavalyi évre kimutatást. de a leadott beszámolók is gyakran átláthatatlanok, különösen a külföldi finanszírozás kérdésében. A dokumentumok alapján biztosan kijelenthető, hogy kifejezetten kormánykritikus médiumokhoz 2023-ban milliárdos nagyságrendű külföldi donációk érkeznek.

A külföldi támogatások forrása a különböző szervezetek mellett a nagykövetségek is számos esetben adtak támogatást. A legtöbbet az Amerikai Nagykövetség biztosította, emellett kiemelt támogató az USA Külügyminisztériuma és az EU szervezetei is. Különösen aktívvá vált a médiafinanszírozás terén az Európai Unió, miután a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok bejelentették, hogy megszüntetik tevékenységüket az Unióban. Beszédes az is, hogy csak az Európai Unió az elkövetkező években 75 milliárd Ft forrást biztosít a „szabad sajtó” működésére a tagállamokban. Ebből az alapból Magyarországon csak kormánykritikus újságok kiadói részesültek.

A Nézőpont Intézet vezető-helyettese megemlítette végül a külföldi finanszírozás egy rejtett, szintén nehezen felderíthető formáját a láncfinanszírozást. A nemzetközi térben számos hálózat, ernyőszervezet létezik, melyekhez Magyarországon működő médiumok, szerkesztőségek is csatlakoztak, vagy valamilyen formában aktivitást fejtenek ki Magyarországon. Ezen szervezetek, akár a fentiekhez hasonlóan közvetlen anyagi forrásokban részesítik a magyarországi kormánykritikus felületeket, akár természetben biztosítanak támogatást számukra.

A Nézőpont Intézet a magyar média külföldi finanszírozásának vizsgálata alapján javasolja a jogalkotóknak, hogy vezessenek be részletesebb szabályozást arról, hogy melyik kiadó honnan és mekkora összegű külföldi támogatást fogad el működéséhez.

Lánczi Tamás, Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a rendezvényen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy rengeteg befolyásolási kísérletnek van kitéve egy olyan kis ország mint Magyarország. A Szuverenitásvédelmi Hivatal célja, hogy bemutassa ezeket az erőket, amelyek támadják az ország szuverenitását. Kiemelte, hogy a legfőbb eszköze a Hivatalnak a nyilvánosság, nem hatóságként működnek. Céljuk, hogy az egész magyar nyilvánosságot vizsgálják, hiszen a klasszikus sajtótermékek mellett más módon is próbálják befolyásolni. pl. közösségi médián keresztül.

A rendezvényen végül átadták a Jótollú magyar újságíró díjat. A kitüntetést azért hozta létre a Nézőpont Intézet, hogy a jobboldali, konzervatív sajtó munkatársai is megkaphassák a munkájukért járó figyelmet és elismerést.

2024-ben a kitüntetést Járai Judit külpolitikai újságíró kapta, aki több három évtizede a közmédia munkatársa és több generációnak magyarázta el a nemzetközi események hátterét.

A magyar médiapiacról szóló teljes elemzés az alábbi linken elérhető, melynek legfőbb megállapításai a következők:

1. Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet

• A magyarországi médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek: a nyomtatott napi- és hetilapokat országosan terjesztik, a jelentős elektronikus médiumok országos lefedettségűek.
• A magyar lakosság eszközellátottsága kifejezetten magas: 8 milliónál többen tudják elérni a tévécsatornákat; a háztartások 92,7 százaléka rendelkezik szélessávú internettel, miközben a lakosságszámot messze meghaladó, 14 milliónál több mobilelőfizetés van az országban.

2. A fogyasztók valamelyest nagyobb arányban követik a kormánykritikus, mint a kormánybarát médiumokat

• A magyar médiumok világosan besorolhatóak a kormányról alkotott véleményük alapján: minden médiatípusban vannak kormánybarát és kormánykritikus felületek.
• Valamelyest többen tájékozódnak a kormánykritikus (71 százalék, 5,6 millió fő) forrásokból, mint kormánybarát (64 százalék, 5,1 millió fő) médiumokból, ugyanakkor alacsony azok aránya, akik kizárólag csak az egyik típusú médiából tájékozódnak.

3. A 2010-es kormányváltás óta megduplázódott a kormánykritikus médiumok száma

• A magyarországi médiaszabályozás szabadságpárti: bárki, bármikor, szabadon és könnyen alapíthat médiumot, ennek főszabály szerint egyetlen feltétele, hogy bejelenti azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál.
• 2010-ben még csak 36 kormánykritikus médium működött Magyarországon, 2024-re 61-re emelkedett a számuk.

4. Magyarországon a kormánykritikus médiumok is nyereségesek

• Magyarország legjelentősebb kormánykritikus médiavállalkozásai folyamatosan növelik bevételüket, ami nyolc év alatt megduplázódott.
• Az ellenzéki sajtó kiadói összességében minden évben nyereségesek, összesített adózott eredményük 2023-ban mintegy 4 milliárd forint volt.
• A kormánykritikus médiumok kiadói nyereségéhez az elmúlt években egyre több külföldről érkező bevétel is hozzájárult, ezek pontos összege és forrása azonban a hivatalos beszámolókból nem olvasható ki.

5. Átláthatatlan és egyre növekvő a kormánykritikus médiumok külföldi finanszírozása

• A Magyarországon működő médiumokhoz külföldről érkező források összegének és származási helyének teljes körű felderítése lehetetlen. Vélelmezhető, hogy éves szinten milliárdos nagyságrendű Magyarországon kívülről származó bevételekhez jutnak a kormánykritikus médiumok.
• A külföldi donorok köre széles, megtalálhatóak köztük külföldi kormányok (kiemelten az Egyesült Államok), nemzetközi szervezetek (Európai Unió), nemzetközi hatókörű alapítványok, alapok. Ezen szereplők gyakran láncfinanszírozáson (ernyőszervezeteken) keresztül maradnak rejtve.
• Napjaink háborús körülményei között (nemzet)biztonsági kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők pl. kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára (és közvéleményére).

6. Az újságírók tabuk nélkül, bármilyen témában és bárkiről szabadon írnak

• Magyarország alkotmányában és törvényeiben, de jure garantálja a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát.
• A magyar médiapiac de facto megvalósítja ezen szabadságokat akár még az egyéni vagy közösségi jogok sérelmére is. A kormánykritikus médiumok széles körben adnak teret kormánypárti politikusok és közszereplők becsmérlésének vagy antidemokratikus kezdeményezéseknek. A kormánybarát média ugyanakkor az országot kívülről vagy külföldön támadókat kritizálja előszeretettel.

7. A magyar médiahatóság függetlensége az uniós gyakorlathoz képest is erős

• Az Európai Unió számos tagállamának médiahatóságai a kormányok, gyakran egyenesen minisztériumok alárendeltségében működnek.
• Ezzel szemben a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és annak Médiatanácsa kizárólag az országgyűlésben kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénynek van alárendelve, utóbbi elnökét és tagjait a törvényhozó hatalom választja.
• A médiahatóság költségvetését az országgyűlés és saját források biztosítják, megteremtve ezzel a kormánytól való függetlenségét.

8. A magyar médiahatóság súlyosabban szankcionálja a kormánybarát médiumokat

• A magyar médiahatóság gyakrabban és súlyosabban bünteti a kormánybarát médiát, mint a kormánykritikust.
• A független médiahatóság 2012 és 2023 között szankcionálta esetek több mint kétharmada volt kormánybarát vagy közszolgálati, míg egyharmadánál kevesebb volt kormánykritikus médiumhoz köthető.
• A kiszabott pénzbüntetések 62 százalékát (385 millió forint) kormánybarát, illetve közszolgálati, míg csupán 38 százalékát (235 millió forint) kellett kormánykritikus médiumnak befizetnie.

9. A kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban működik

• A parlamentáris rendszerekben is ritka lehetőség, hogy az országgyűlési képviselők a parlamenti ülések ún. azonnali kérdések órájában közvetlenül, bármilyen témában, a konkrét kérdés előzetes megküldése nélkül kérdezhetik a miniszterelnököt, amelyre a kormányfő személyesen köteles válaszolni.
• A nyilvánosság kormányzati tájékoztatását szolgálja a minden kormányülést követő, ún. Kormányinfó, amely a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő közös, több órán át tartó sajtótájékoztatója, melyen a kormánykritikus és a kormánybarát médiumok képviselői bármilyen kérdést szabadon feltehetnek.
• A közérdekű adatokhoz való hozzáférést bárki számára legfeljebb harminc napon belül törvény garantálja, amely bírósági úton kikényszeríthető.

10. A magyar közmédia közszolgálatisága intézményileg és tartalmilag is garantált

• A magyarországi közszolgálati médiaszolgáltatás közszolgálati jellegét sarkalatos törvényeken alapuló szabályzók garantálják, felügyeletében – paritásos alapon – kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt helyet kapnak.
• A közszolgálatiság a gyakorlatban olyan csatornák és tartalmak által valósul meg, amelyeket a profitorientált kereskedelmi adók nem tudnak vagy nem akarnak kínálni.
• A közmédia vezető hírműsorai a Francia Médiatanács (francia modell) által is meghatározott szabályhoz hasonló arányban szerepelteti a kormányoldal és az ellenzéki pártok képviselőit.