Hetedik alkalommal készítette el a Nézőpont Intézet a magyar-német barométer elemzését, amelyben a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét vizsgálja. A két ország gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai kapcsolatai hagyományosan szorosak. Ugyan az utóbbi évek ideológiai véleménykülönbsége a politikai nyilvánosságban nem ezt a benyomást kelti, a kötődések változatlanul erősek. A magyar kormány a „connectivity” stratégiájával ezek további, gazdasági elmélyítését tűzte céljául, de a német kormányok is ezen dolgoznak, az országuk exportnagyhatalmi státusának védelmében.

A Konrad Adenauer Stiftung magyarországi irodája és a Nézőpont Intézet közötti együttműködés részeként ismertetett reprezentatív felmérés eredményeit Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője prezentálta, amelyből kiderült, hogy azonos arányban pozitív (57%) a másik országról alkotott jó vélemények aránya a magyarok és németek körében. Az elemzés rámutatott, hogy a két nemzet kölcsönös megítélése jóval kedvezőbb, mint a jelenlegi kapcsolatok megítélése, ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekben szorosabb együttműködést elképzelhetőnek tartják, mint például a gazdasági növekedés, az energiafüggetlenség és az európai katonai védelem.

A barométer eredményeinek bemutatását követően megosztotta gondolatait Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kiemelte, hogy a közös Európai Unió a két nép közös érdeke. Ehhez megvannak az alapok, hiszen vannak azonos érdekek például a közös adósság elutasítása vagy a versenyképesség növelése. A Miniszter kitért arra, hogy a legnagyobb akadályt a német média sokszínűségének hiánya jelenti, ugyanakkor az egyoldalú médiakörnyezetet tekintve kimondottan jónak tekinthetőek az elemzés eredményei. Fontosnak tartja, hogy a politikai nézetkülönbségek ne legyenek negatív hatással a gazdasági együttműködésre.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen részt vett Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti képviseletvezetője, illetve Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legfontosabbak a személyes kapcsolatok, illetve megerősítették, hogy a politikai és gazdasági ügyeket fontos különválasztani.

A teljes elemzés az alábbi linken elérhető.

Die vollständige Deutsch-Ungarische Barometerstudie für das Jahr 2023 kann unter folgendem Link auf Deutsch gelesen werden.

Sajtóközlemények

2024.06.25.
A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon...
2024.06.17.
Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf...
2024.06.10.
Európai Parlamenti és önkormányzati választás-értékelő rendezvény A Nézőpont Intézet és a Mandiner közösen tartott választásértékelő rendezvényt a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati...
2024.06.10.
A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135...
2024.06.01.
Az EP-választás tétje: lesz-e világháború-ellenes többség Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút...
2024.05.30.
„ Merre tovább Európa?” Közvélemény-kutatói konferencia az európai parlamenti választásokról címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a...
2024.05.29.
Elindult a partpreferencia.hu, amely közérthetően és szakmailag megalapozottan mutatja be az egyes közvélemény-kutató intézetek „legvalószínűbb listás választási eredményre” vonatkozó...
2024.04.18.
Az Európai Parlament megrendelésére készített Eurobarometer-kutatás szerint az európaiak többsége elégedetlen az EU fellépéseivel a migráció (71 százalék) és az orosz-ukrán háború (58 százalék)...
2024.02.21.
Az Alapjogokért Központ, a Danube Institute, a Nézőpont Intézet és Századvég Alapítvány levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hiszen aggályosnak tartják, hogy amíg a köztudottan Soros-hálózathoz...
2024.02.15.
Magyarország-kép a nemzetközi sajtóban címmel mutatta be a Nézőpont Intézet a 18 országra kiterjedő, 15 nyelvterület 100 politikailag releváns online és nyomtatott sajtótermékét vizsgáló kutatását a...
2024.01.11.
Kutatói kerekasztal – öt hónappal az EP-választások előtt címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93., a Századvég Alapítvány...
2023.11.21.
A Nézőpont Intézet arra vállalkozott idei, Hófehér gazdaság felé című kutatásában, hogy a regionális különbségek és az időbeni változások figyelembevételével vizsgálja meg a közép-európai térség...