Bemutatták a Nézőpont Intézet Európai Uniós elemzését egy évvel a választások előtt

A Nézőpont Intézet „Lesz-e fordulat Európában 2024-ben?” címmel elemzést készített a jövő évi európai választások után várható politikai helyzetről, különös tekintettel az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács lehetséges összetételére. Az elemzést egy konferencia keretében mutatták be, amelyen köszöntőt mondott Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke-főigazgatója, és beszédet mondott Varga Judit, igazságügyi miniszter. Az elemzést Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője prezentálta, a szakmai eseményt pedig egy kerekasztalbeszélgetés zárta, G. Fodor Gábor, a 21. század Intézet stratégiai igazgatója, ifj. dr. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tanácsadója, és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója részvételével, Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója moderálásával.

Mráz Ágoston Sámuel az elemzés adatait ismertetve arról szólt, hogy az EP-választás nagy valószínűséggel nem hoz majd lényeges változást az erőviszonyokban; a szuverenista fordulat azonban már hamarabb, a szlovák, spanyol és lengyel nemzeti választásokon dőlhet el. Ha ezekben az országokban szuverenista győzelem következik be, akkor kialakulhat az Európai Tanácsban egy olyan vétószövetség a tagállamok között, amely jelentős befolyást szerezne az uniós döntéshozatalban, többek között az Európai Bizottság elnökének jelölésében.

Az elemzésre Varga Judit beszédében úgy reflektált, hogy ha elégedettek lennénk Európával maga a kérdés sem fogalmazódhatna meg, hogy vajon lesz-e fordulat. Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a jobboldal elhiggye: tud egységesen, fontos jelszavakkal, egy zászló alatt nekiindulni a kampánynak. Kijelentette, hogy az uniós politikában a magyar kormány kősziklaként fog ellenállni a globalista törekvéseknek. A miniszter kitért többek között arra is, hogy az uniós intézmények a magyar kormánnyal ellentétben nem azt mondják, amit valójában gondolnak és nem azt teszik, amit ígértek, miközben az Unió ügyetlen mellékszereplőként botorkál a nemzetközi politikában.

Az esemény második felében panelbeszélgetés keretében értékelte az elhangzottakat G. Fodor Gábor, dr. ifj. Lomnici Zoltán és Szánthó Miklós. G. Fodor Gábor megerősítette, hogy a brüsszeli, uniós politikai helyzet nem európai, hanem belpolitikai kérdés, ahogyan Budapest is belpolitikai kérdés Brüsszel számára. Elmondható, hogy az európai polgárok többsége is egyetért azzal az ügyekkel, amelyeket a magyar kormány is az agendája élére tűz, s a Fidesz sikerének „az emberek az intézmények ellen felfogás” a titka. Ifj. Lomnici Zoltán megszólalásában Roger Scrutont idézte, aki szerint az alulról legitimált nemzetállam nem a problémát, hanem pont a megoldást jelenthetné az Unió jelenlegi válságában. Reményét fejezte ki abban, hogy a szuverenista uniós államok vétószövetsége létrejön, ezzel garantálva a sokszínűséget, az EU túlélését.  Szánthó Miklós úgy véli, hogy óriási változás nem várható az Európai Unióban, de fontos lenne egy hangsúlyos jobboldali alternatíva kirajzolódása az EP-választásokon. Szerinte az európai liberális oldalt frusztráltság gyötri, mert látják, hogy a magyar modell működik. Ennek példája, hogy az olasz baloldal választási kampánya is arról szólt, hogy olyan kormány alakulhat, mint Magyarországon.

bemutattak a nezopont intezet europai unios elemzeset egy evvel a valasztasok elott1
Bemutatták a Nézőpont Intézet Európai Uniós elemzését egy évvel a választások előtt
bemutattak a nezopont intezet europai unios elemzeset egy evvel a valasztasok elott2
Bemutatták a Nézőpont Intézet Európai Uniós elemzését egy évvel a választások előtt
bemutattak a nezopont intezet europai unios elemzeset egy evvel a valasztasok elott3
Bemutatták a Nézőpont Intézet Európai Uniós elemzését egy évvel a választások előtt

Sajtóközlemények

2024.11.22.
A Nézőpont Intézet nyolcadik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy a magyar-német...
2024.11.20.
A Nézőpont Intézet november 19-én, Brüsszelben mutatta be elemzését, melyben az Európai Unió intézményei jogállami kritériumoknak való megfelelését vizsgálta. A tanulmány 18 olyan területet...
2024.11.08.
A Nézőpont Intézet hallgatók körében végzett kutatása szerint a modellváltó egyetemek hallgatóinak nagy többsége elégedett egyetemi körülményeivel, miközben javuló tendenciákat is érzékel. Az...
2024.06.25.
A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon...
2024.06.17.
Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf...
2024.06.10.
Európai Parlamenti és önkormányzati választás-értékelő rendezvény A Nézőpont Intézet és a Mandiner közösen tartott választásértékelő rendezvényt a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati...
2024.06.10.
A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135...
2024.06.01.
Az EP-választás tétje: lesz-e világháború-ellenes többség Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút...
2024.05.30.
„ Merre tovább Európa?” Közvélemény-kutatói konferencia az európai parlamenti választásokról címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a...
2024.05.29.
Elindult a partpreferencia.hu, amely közérthetően és szakmailag megalapozottan mutatja be az egyes közvélemény-kutató intézetek „legvalószínűbb listás választási eredményre” vonatkozó...
2024.04.18.
Az Európai Parlament megrendelésére készített Eurobarometer-kutatás szerint az európaiak többsége elégedetlen az EU fellépéseivel a migráció (71 százalék) és az orosz-ukrán háború (58 százalék)...
2024.02.21.
Az Alapjogokért Központ, a Danube Institute, a Nézőpont Intézet és Századvég Alapítvány levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hiszen aggályosnak tartják, hogy amíg a köztudottan Soros-hálózathoz...