Kutatói konferencián mutatták be a legfrissebb felmérések eredményeit

„Ki nyer ma?” címmel közös kutatói konferenciát rendezett csütörtökön az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93., a Századvég Alapítvány és a Társadalomkutató, ahol legfrissebb felméréseik eredményeit mutatták be. Az eseményen köszöntőt mondott Szánthó Miklós, a Központ igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese, valamint Sóvágó Sándor, a Real-PR 93. vezetője. Beszédeikben mind a minőségi, megbízható közvélemény-kutatások mellett szólaltak fel, valamint hangsúlyozták a következő hónapok kihívásai miatt szükséges együttműködés fontosságát.

A köszöntőket követően az intézetek szakértői bemutatták közvélemény-kutatási eredményeiket. Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, Bozsonyi Károly az intézet által végzett „miniszerelnöki profilok” elnevezésű adatsort prezentálta, amelyben azt vizsgálták, hogy a szavazók milyen kvalitásokkal rendelkező miniszterelnököt képzelnek el Magyarországon. A vizsgált szempontok a következők voltak: migráció-kritikusság, angoltudás, a nemzeti értékek iránti elköteleződés, továbbá a gazdaság és a családok támogatása. A Központ munkatársa elmondta: „a kormányfő-párti szavazók különösen fontosnak tartják, hogy Magyarország mindenkori miniszterelnöke migráció-kritikus, családokat és a gazdaságot támogató beállítottságú legyen.” Bozsonyi érdekességként kiemelte, hogy a kormányfő-kritikusok körében a kormányzati tapasztalat például kisebb mértékben fontos a választóknak.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója, Nagy Dániel az idei, gyakorlatilag változatlan pártpreferencia-mérésen alapuló mandátumbecslést ismertetve elmondta, a Fidesz-KDNP 76 körzetben számíthat győzelemre, míg az ellenzéki összefogás 30 egyéni mandátumot szerezne. Ez összességében 125 országgyűlési helyet jelentene a jelenlegi kormánypártoknak, 73-at pedig a közösen induló baloldalnak, egy nemzetiségi képviselői mandátum mellett.

Dr. Pillók Péter, a Századvég Alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója előadásában elmondta, ha csak két pólusúvá tennénk a politikai erőteret, akkor a Fidesz-KDNP az aktív szavazók körében most vasárnap 50 százalékot, az ellenzéki összefogás pedig 44 százalékot érne el.” Mint mondta, a kormánypárti szavazók szinte kivétel nélkül abban hisznek, hogy a jelenlegi kormánypártok győznek és erről az ellenzéki szavazók egyharmada sem vélekedik másképp.

A debreceni Real-PR 93. vezetője, Sóvágó Sándor prezentációjában a cég gazdasági témájú kutatásainak eredményeit ismertette, amelyek szerint a 200 ezer forintos minimálbér, ahogy a gyermeket nevelők SZJA-visszatérítése is 80 százalék feletti támogatottsággal rendelkeznek. A felmérés alapján elmondta, a megkérdezettek 37 százaléka arra számít, hogy a következő évben javulni fog az anyagi helyzete, míg csupán 13 százaléknyian gondolnak annak romlására. A szakértő az adatok ismeretében úgy nyilatkozott: „a többség arra számít, hogy az ellenzék hatalomra kerülése esetén romlanak a gazdasági kilátások: a válaszadók több mint fele szerint nőnek majd a munkavállalói és vállalkozói adók és a rezsiköltségek is.”

A Társadalomkutató elemzője, Talabér Krisztián kiemelte, a cég hitvallása a különböző társadalmi csoportok véleményének megjelentetése, ezért előadásában korosztályok szerint készített kutatás eredményeit mutatta be. Elmondta, hogy „a társadalom minden életkori csoportjában megvan a kormányfői munka támogatottságának a többsége.” Mindemellett az is kiderült, hogy augusztushoz képest, októberre a teljes népességet tekintve 43-ról 45 százalékra növekedett a kormánypártok támogatottsága, míg a baloldalra szavazók körében a korábbi 42 százalékhoz képest 5 százalékos visszaesést mértek, azaz az ellenzéki előválasztás inkább vitt, mint hozott a kormányellenes oldal támogatottságában.

Sajtóközlemények

2024.11.22.
A Nézőpont Intézet nyolcadik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy a magyar-német...
2024.11.20.
A Nézőpont Intézet november 19-én, Brüsszelben mutatta be elemzését, melyben az Európai Unió intézményei jogállami kritériumoknak való megfelelését vizsgálta. A tanulmány 18 olyan területet...
2024.11.08.
A Nézőpont Intézet hallgatók körében végzett kutatása szerint a modellváltó egyetemek hallgatóinak nagy többsége elégedett egyetemi körülményeivel, miközben javuló tendenciákat is érzékel. Az...
2024.06.25.
A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon...
2024.06.17.
Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf...
2024.06.10.
Európai Parlamenti és önkormányzati választás-értékelő rendezvény A Nézőpont Intézet és a Mandiner közösen tartott választásértékelő rendezvényt a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati...
2024.06.10.
A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135...
2024.06.01.
Az EP-választás tétje: lesz-e világháború-ellenes többség Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút...
2024.05.30.
„ Merre tovább Európa?” Közvélemény-kutatói konferencia az európai parlamenti választásokról címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a...
2024.05.29.
Elindult a partpreferencia.hu, amely közérthetően és szakmailag megalapozottan mutatja be az egyes közvélemény-kutató intézetek „legvalószínűbb listás választási eredményre” vonatkozó...
2024.04.18.
Az Európai Parlament megrendelésére készített Eurobarometer-kutatás szerint az európaiak többsége elégedetlen az EU fellépéseivel a migráció (71 százalék) és az orosz-ukrán háború (58 százalék)...
2024.02.21.
Az Alapjogokért Központ, a Danube Institute, a Nézőpont Intézet és Századvég Alapítvány levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hiszen aggályosnak tartják, hogy amíg a köztudottan Soros-hálózathoz...