Ki fújja az ellenszelet? – Magyarország a nemzetközi sajtóban 2021-ben

Egyoldalúan és ténybeli tévedésekre alapozva tudósítanak hazánkról a nyugat-európai sajtóban– derül ki a Nézőpont Intézet által készített 2021-es világsajtó- és német közmédia-elemzéséből, amelyet szakmai előadás keretében ismertettek csütörtökön. A rendezvény során bemutatásra került az Intézet német közmédia 2021-es Magyarország-képéről készült tanulmánya is, amely tényekkel alátámasztva mutatott rá a hazánkkal foglalkozó német tudósítások elfogultságára és tárgyi tévedéseire. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára az elemzéseket kommentálva kifejtette, hogy a médiaellenszél csak a kormányzás körülményeit befolyásolja, de a kormányzati munka irányát nem tudja és nem fogja megváltoztatni.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója prezentálta a Magyarország 2021-es nemzetközi sajtóképéről készült elemzést, amely 18 országban 15 különböző nyelven megjelent, összesen 103 politikailag releváns sajtótermék mintegy 10 955 Magyarországról szóló híranyagát szemlézte. A tanulmányból kiderült, hogy a közép-európai régió jellemzően kiegyensúlyozott beszámolóival ellentétben a nyugati sajtóban az egyoldalúan negatív képet festő sajtómegjelenések túlsúlya jellemző. Míg egyes nyugati országokban 70 százalék feletti a Magyarország-kritikus híradások aránya, addig a szomszédos országokban nagyjából megegyezik a pozitív és negatív hírközlések száma.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a német közmédia Magyarországgal foglalkozó mintegy 126 híradását elemző tanulmány következtetéseit ismertette. Az általa bemutatott példák rámutattak az aránytalan témaszelekció, az egyoldalú beszámolók és manipulatív tudósítások rendszeresen alkalmazott tisztességtelen módszereire, amelyek nem tették lehetővé, hogy a német állampolgárok objektív képet kapjanak hazánkról. Az elfogultság egyik számszerű példája, hogy 2021-ben a Magyarországról szóló tudósításokban mindössze 11 kormánypárti és 62 kormánykritikus megszólaló kapott szót.

Kovács Zoltán államtitkár kifejtette, hogy a kormányzati munkát az ellenszél ellenére nem az határozza meg, hogy mit mondanak hazánkról Nyugaton. Kiemelte, hogy a nemzetközi nyilvánosság elemzésében is ismertetett körülményei között kell megteremteni a feltételeket, hogy a magyar kormány érvei is láthatóvá váljanak. Kritikával illette azt a felelőtlen ellenzéki kommunikációt, amely hangzatos retorikai elemeikkel sodorja veszélybe Magyarország nemzetközi pozícióit, ahogyan az történik az ukrán-orosz konfliktus esetében is.

A világsajtó 2021-es teljes médiakörképe itt érhető el.

A német közmédia Magyarországról készített 2021-es híradásainak teljes elemzése itt  érhető el.

Sajtóközlemények

2024.11.22.
A Nézőpont Intézet nyolcadik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy a magyar-német...
2024.11.20.
A Nézőpont Intézet november 19-én, Brüsszelben mutatta be elemzését, melyben az Európai Unió intézményei jogállami kritériumoknak való megfelelését vizsgálta. A tanulmány 18 olyan területet...
2024.11.08.
A Nézőpont Intézet hallgatók körében végzett kutatása szerint a modellváltó egyetemek hallgatóinak nagy többsége elégedett egyetemi körülményeivel, miközben javuló tendenciákat is érzékel. Az...
2024.06.25.
A hazai médiapiac helyzetének kérdése állandó téma, nemcsak az országhatárokon belül, de nemzetközi szinteken is. A Nézőpont Intézet „Sajtószabadság Magyarországon 2024” című elemzése tényalapon...
2024.06.17.
Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb nemzeti felhatalmazással (44,82 százalék) a hétfői informális EU-csúcsra. Ezzel szemben az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf...
2024.06.10.
Európai Parlamenti és önkormányzati választás-értékelő rendezvény A Nézőpont Intézet és a Mandiner közösen tartott választásértékelő rendezvényt a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati...
2024.06.10.
A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135...
2024.06.01.
Az EP-választás tétje: lesz-e világháború-ellenes többség Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút...
2024.05.30.
„ Merre tovább Európa?” Közvélemény-kutatói konferencia az európai parlamenti választásokról címmel közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendezett az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a...
2024.05.29.
Elindult a partpreferencia.hu, amely közérthetően és szakmailag megalapozottan mutatja be az egyes közvélemény-kutató intézetek „legvalószínűbb listás választási eredményre” vonatkozó...
2024.04.18.
Az Európai Parlament megrendelésére készített Eurobarometer-kutatás szerint az európaiak többsége elégedetlen az EU fellépéseivel a migráció (71 százalék) és az orosz-ukrán háború (58 százalék)...
2024.02.21.
Az Alapjogokért Központ, a Danube Institute, a Nézőpont Intézet és Századvég Alapítvány levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hiszen aggályosnak tartják, hogy amíg a köztudottan Soros-hálózathoz...